Ma 2024. december 8. vasárnap, Mária napja van. - Holnap Natália napja lesz.
   

Naptár
Ke Sz Cs Sz Va
            1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31          

ZALAI KÁROLY

Érettségi éve: 1939 nappali tagozat a osztály

« Vissza az előző oldalra

 

undefined

(Bp. 1921. aug. 26 – Bp. 2008. szept. 28) gyógyszerész, egyetemi tanár

Édesapja Zalai Károly gyógyszertár-tulajdonos, édesanyja Gombos Dalma. Elemi iskolai és gimnáziumi tanulmányait Cegléden végezte. 1939-ben érettségizett a Ceglédi M. Kir. Áll. Kossuth Gimnáziumban. 1943-ban szerezte gyógyszerészi oklevelét a Budapesti Tudományegyetemen, majd az egyetem disszertánsa volt, és dolgozott édesapja ceglédi gyógyszertárában. 1944. december elején katonai behívóval az egyetem nyugatra való kitelepítésének részesévé vált. Breslau, Halle an der Saale, Graz és Adldorf volt állomáshelyük, ahol részt vett a hallgatók oktatásában. Grazban és Adldorfban írt egy kétkötetes gyógyszerészi kémiai jegyzetet, ami soha nem jelent meg nyomtatásban. 1945. október 17-én tért haza.

Gyógyszerészdoktori diplomáját 1947-ben „summa cum laude” minősítéssel védte meg.
1950-ig édesapja gyógyszertárában dolgozott, először mint gyógyszerész, majd mint gyógyszertárvezető. A „Remény” gyógyszertárát 1950. július 28-án vették állami tulajdonba. Felesége, Gelley Mária szintén gyógyszerész. 1952-ben szakfelügyelő-gyógyszerészi munkakörbe nevezték ki a Pest Megyei Tanács Gyógyszertári Központjánál, majd a Fővárosi Tanács Gyógyszertári Központjánál. Mindig szívesen foglalkozott oktatási és továbbképzési feladatokkal. 1951-ben ápolónőképző tanfolyamon gyógyszertant adott elő, részt vett az asszisztensi tankönyv írásában. 1953-tól 1962-ig rendszeres előadója a Budapesti Gyógyszerész-technikusképző Tanfolyamoknak.
1962-től a SOTE Gyógyszertudományi Karán a „Gyógyszerügyi szervezéstan” című tantárgy előadója. A tantárgy anyagát jegyzet, majd könyv alakban is megjelentette. A tananyagot az új tantervi irányelveknek megfelelően 1972-ben, majd 1983-ban is átdolgozta. 1972-től előadója a gyógyszertörténeti, 1980-tól pedig a gyógyszerészi közgazdasági kollégiumnak.
1964-ben pályázat alapján a Budapesti Orvostudományi Egyetem Gyógyszertárába került egyetemi adjunktusi minőségben, ahol 1967-ben kinevezték az intézet vezetőjévé. A gyógyszerügyi szervezés témakörében elkészített tudományos dolgozata alapján 1970-ben kandidátusi fokozatot kapott. Oktatói és kutatói munkája elismeréseként 1973-ban egyetemi docensi, 1982-ben egyetemi tanári kinevezést kapott. 1984-től 1990-ig a SOTE Gyógyszertudományi Karának volt dékánja. Kutatási területe: gyógyszerészeti szervezés és a gyógyszerészet története.
A Magyar Gyógyszerészeti Társaság titkára, 1964-1975-ben főtitkár, 1975-1982-ben elnök. A Magyar Orvostörténeti Társaság alelnöke, majd tiszteletbeli alelnöke. 1981-től a Motesz elnökségi tagja. Az MTA Gyógyszerésztudományi Bizottsága tagja. 1968-76-ban a Nemzetközi Gyógyszerészeti Szövetség tanácsadó tagja, 1976-84-ban alelnöke. 1982-89-ben a Nemzetközi Gyógyszertörténeti Társaság elnöke. 1992-ben nyugalomba vonult. Ezt követően is publikált és tisztségeket vállalt.
Cegléd Barátainak Köre megalakulása óta tagjai közt tudhatta Dr. Zalai Károly professzor urat. A Városvédő és Szépítő Egyesület díszelnökévé választotta a nemzetközi szaktekintélynek számító tudóst, Ceglédet mindenkor segítő lokálpatriótát.
A Képviselő-testület 1997. április 17-i ülésén Cegléd város Díszpolgárává választotta. Élete során számos más ország is kitüntetésekben és elismerésekben részesítette, illetve számos helyen tiszteletbeli gyógyszerészeti társasági tag lett.

A tudományos és szakmai tevékenységéből származó közleményei száma több mint 300. 14 könyv, illetve könyvrészlet, valamint 7 egyetemi jegyzet is fűződik a nevéhez.

Elismeréseiből: Kiváló Gyógyszerész, Kazay Emlékérem, Than Károly Emlékérem, Weszprémi Emlékérem, Dávid Lajos Emlékérem, Zsámboki Emlékérem, Honvédelmi Érdemérem, a Magyar Köztársaság Csillagrendje, a Magyar Gyógyszerészeti Kamara Aranyérme, a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége Életmű-díja.

Fő művei: Gyógyszerügyi szervezés (1965); A Budapesti Orvostudományi Egyetem Gyógyszertárának Emlékkönyve (1967); A Magyar Gyógyszerészeti Társaság 50 éve (1974); A Gyógyszerésztudományi Kar története (1976); Gyógyszerészeti Kódex (1982); Gyógyszertechnológia (1986); History of the International Pharmacheutical Federation, Periode 1962-1987 (1987).

 

K.T.

« Vissza az előző oldalra
A lap 0.009 másodperc alatt készült el. | Copyright 2024 Ceglédinfo, design by © Ceglédinfo
A látogatók száma 2015.02.16-tól: 3185747 | Ebben a hónapban: 14576 | Ma: 370 | jelenleg: 1 | Statisztika