• Nyitólap
• Hírek, aktuális események
• Az egyesületről
  • Alapszabály
  • Alapító tagok
  • Vezetőség
  • Jelentkezési lap
• Tanárok, diákok
  • A gimnázium tanárai voltak
  • A gimnázium diákjai voltak
    • Nappali tagozat
    • Esti-, levelező tagozat
• Kronológia
• Osztálytalálkozó
  • Osztály találkozó szervezése
  • Beszámolók a találkozókrol
• 120 év - 120 diák
• Emlékek - versben, prózában
• Vendégkönyv
• Tablóképek
• Galéria
  • Képtárak
  • Videók
• Elérhetőség

Cegléden született 1922. január 2-án.

Elemi és középiskolába itt járt, a Ceglédi M. Kir. Áll. Kossuth Gimnáziumban érettségizett 1941-ben. A gimnázium Györffy István táj és népkutató csoportjában balladákat gyűjtött, részt vett a ceglédi temetők kopjafáinak összeírásában. Az ősöktől kapott gének irányították a természet szeretetére, a fák tiszteletére, a kertészeti pályára. A Kertészeti Tanintézetbe iratkozott be, ahol 1944-ben szerezte diplomáját. Nemesítői munkájában példaképének – egykori professzorát – Magyar Gyulát tartotta, de nagyon tisztelte tanárait, pályatársait – többek között: dr. Okályi Ivánt, dr. Mohácsy Mátyást, dr. Maliga Pált, dr. Probocskai Endrét, dr. Tóth Eleket.
Faiskolai szemléletét az Unghváry és Schricker faiskolákban töltött többéves nyári szünidei gyakorlattal alapozta meg.
1944/45 telén jelentkezett Cegléd város polgármesterénél, aki megbízta a város gazdasági ügyeinek intézésével. 1946-ban a szőlősgazdák a Ceglédi Hegyközség bírájának választották.
1949-ben a Földművelésügyi Minisztérium Tudományos Központjában a mezőgazdasági kutatás megszervezésére kap megbízást. Javaslatára 1950-ben létesül a Ceglédi Gyümölcskutató Állomás, amely a Cegléd városa által 1920-ban épített Gazdaképző Szakiskola épületében került elhelyezésre.
1951-től 1988-ig volt a Ceglédi Gyümölcskutató Állomás vezetője, igazgatója.
Munkássága kiterjedt a nyári gyümölcs tájfajták felkutatására, szelektálására, majd később a kajszibarack keresztezéses nemesítésére, honosítására, a szilva fajták szelektálására, honosítására, valamint a csonthéjas alanyfajok fajtáinak szelektálására.
Ezekből született eredményei: Kécskei rózsa, Ceglédi bíborkajszi, Ceglédi óriás, Ceglédi hajnalpír, Magyar kajszi C.235, Mandulakajszi, Rózsakajszi C.1406, Bergeron, Ceglédi arany, Ceglédi kedves, Ceglédi Piroska kajszi-, Montfort szilva-, C.215 és C.404 Cigánymeggy-, Madeleine Pouyet, Piroska őszibarack-, Ceglédi Piros nyári alma-fajták, valamint a C.1300, C.1301, C.1650, C.1652, tengeribarack: a C.162, C.174 sz., C.359, C.679 mirobalán, a CEMA, CEMANY sajmeggy és a CEPE vadőszibarack, Sólyomalma, Mátrai vadalma C.4, Egervár I, Egervár II vadkörte alanyfajták.
Az ország első vírusmentes magtermő törzsültetvényét, 1972-ben Nyujtó Ferenc hozta létre munkatársaival Cegléden. Az itt előállított gyümölcsfa alanyok a hazai alany igények kielégítése mellett a világ számos országában kerültek kipróbálásra és felhasználásra.
Nyujtó Ferenc a hazai gyümölcsnemesítésben kiemelkedő munkát végzett, Cegléden szellemi műhelyt, nemesítői iskolát teremtett. Fontos feladatának tekintette a kutatói, nemesítői utánpótlás nevelését, a kutatási eredmények széleskörű elterjesztését a szakoktatásban és a gyakorlat számára egyaránt.
Az évek során szerzett tapasztalatait 3 szakkönyvben, 6 könyvfejezetben, 51 tudományos és 40 ismeretterjesztő cikkben tette közkinccsé. Mellettük számtalan előadásban és a kísérleti ültetvényekben, helyben nyújtott szaktanácsadásban adta tovább ismereteit az ország különböző pontjain.
Az Agrártudományi Egyesület Kajszi Munkabizottságának elnökeként 1985-ben vezetésével került sor a VII. Nemzetközi Kajszibarack Szimpózium megrendezésére Kecskeméten, olyan szinten, amellyel a résztvevők elismerését vívtuk ki hazánk számára.
A magyar társadalom Fleischmann Rudolf és Mohácsy Mátyás emlékplakettel, Ujhelyi Imre emlékéremmel, Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetéssel, Kertészeti Egyetemi díszdoktori címmel honorálta szakmai munkásságát.
Tevékenysége nemcsak szakmájára korlátozódott. Aktívan kivette részét Cegléd városának életéből, tanácstagként. Azonban ez a megbízatás nem csak címet jelentett nála, mert a hozzá fordulók mindig biztosak lehettek abban, hogy – lehetősége szerint – a legmesszebbmenőkig segítségükre lesz. Cegléd városa 1995-ben díszpolgári címmel viszonozta ezért szülöttjét.

Cegléden hunyt el 1999. március 29-én.
Nyujtó Ferenc nemzetközi hírű gyümölcsnemesítő emlékét 2000 óta a Ceglédi Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Intézet Közhasznú Társaság aulájában márványtábla őrzi. Cegléd Város Önkormányzata a Városvédő és Szépítő Egyesület kezdeményezésére 2006-ban emléktáblát avatott a városháza udvarán Nyujtó Ferenc emlékére a Városi Panteonban.

K.T.