Naptár
|
BECK GYÖRGYÉrettségi éve: 1972 nappali tagozat c osztály 2016. április 22-én az Iskolánk diákja volt beszélgetés-sorozat vendége volt dr. Beck György. A francia eredetű karrier szó első jelentése „életpálya”, majd „pályafutás”. Ez kettősség: az életpálya maga az út, a pályafutás az azon való haladás. S mi a siker? Nem elsősorban a befutás, hanem az odáig elvégzett cselekvés. (Madách Imre: „A cél megszűnte a dicső csatának.”) Ezért elmondható: DR. BECK GYÖRGY matematikus, a Vodafone Magyarország Zrt. elnöke nem azért „Nagy Szám” – morálisan legkivált –, mert főrangú beosztások és magas kitüntetések minősítik. Azért is, mert Isten és szülők adta tehetség, majd már önteremtéséből fakadó alkotóerő, szorgalom és a folyton fejlődő világ kreatív követése jellemzi. Vele beszélgettem a Kossuth Gimnázium Öregdiák Egyesületének összejövetelén. - Egyenletesen emelkedő íve van életpályádnak. Melyek azok az erők, amelyek fölemelnek? - Három alapérték, amelyekért élek: a család, a hivatás és a vízilabda. - Ez sorrendet is jelent? - Természetesen, bár alkalmilag az arányok változhatnak. A család az élet értelme. Ezt az érzést, szemléletet, életmódot eszmélésem óta tapasztalom magam körül: szüleim példája – egymással, egymásért élni – meghatározó számomra. Édesanyám főkönyvelő volt, tőle örököltem a matematika iránti vonzalmamat, a pontosságot. A szeretet, a tisztelet sugárzik a lényéből. Ma nyolcvanhét évesen is aktív „számítógépező”. Édesapám gyógyszerész szeretett volna lenni, de a numerus clausus kettétörte vágyát. Emberi nagyságából is tanultam: kitartást, szívósságot. Népszerűek voltak (apám 91 évesen hunyt el), a városban mindenki szerette őket. Erős önbizalmat, sok dicséretet, bölcs nevelést kaptunk tőlük öcsémmel. Őt sajnos gyógyíthatatlan betegség vitte el harminchárom éves korában, ez örökké kiheverhetetlen sokk számunkra. Családjával, feleségével és gyermekeivel szoros a kapcsolatunk. - Hogyan adtad, adod tovább ezt a szülői szeretetörökséget? - A célom olyan életpályát befutni, amely minta gyermekeim számára. A személyes példa minden nevelési intelemnél hatásosabb. Öröm látni, hogy gyermekeinket ugyanazok az értékek, tulajdonságok vezetik, amelyek szülői és nagyszülői fogantatásúak. Zsófi egy amerikai cég vezetője, energiaipari projektekkel foglalkoznak. Most kilenc hónapos Sára lányukkal élvezi az anyaságot. Nóri egy ideig a színészi pályán haladt, majd tévézni kezdett, az M1, az RTL és a Tv2 munkatársa lett. Most ő is boldog anya: a tizennégy hónapos Hannával édesíti életét. Miklós fiunk közgazdász, az OTP-ben dolgozik. Feleségem, Jutka testnevelő tanár, de már nem tanít, alapítványoknál dolgozik, és természetesen sokat és szeretettel unokázik. - Nagyon tisztelitek és őrzitek a családi hagyományokat. - Erre mondok egy lélekragaszkodó és egy ironikusan intő példát. Szép szokásunk a vasárnapi közös ebéd. Ez már változott is: szombaton és vasárnap Cegléden találkozunk anyósoméknál és nálunk, csütörtökön Pesten együtt vacsorázunk. S hogy mennyire figyelik és követik a gyerekek a szülőket, Zsófi példája mutatja. Miskolcra mentünk autóval vízilabdameccsre, ő vezetett. Százhúsznál elkezdett sms-t írni. Rászóltam, ez veszélyes. Mire ő: Ezt te száznál csináltad! - Jó életiskola volt számodra a család, s azután következtek a „valóságosak”. - Szilárd alapokat kaptam a Táncsicsban a kiváló tanároktól. Majd a Kossuth gimnázium… Fantasztikus tanárokkal és csodálatos osztállyal ajándékozott meg a sors. Velkey Imre volt az osztályfőnökünk. Nem mond ez eleget?! Nem, mert itt találkoztam pályaindulásom meghatározójával, Tóth Mihály tanár úrral és az ő matematikavarázsával. Azért nevezem második apámnak, mert felismertette velem, hogy a matematika gyakorlati alkalmazása milyen nagy lehetőségeket és – az ő szavával – gyönyört adhat. Emberileg is sokat segített. Megható és felemelő érzés számomra mindmáig az az élmény, amikor 2003-ban egyszerre kaptuk meg Cegléd díszpolgári címét. („Ez pályám egyik igazi fizetsége” – mondta akkor Tóth Mihály.) Egyébként már ötéves koromban bűvöltem a számokat – vagy azok engem -, ugyanis nagyapám vegyesboltjában én lehettem a segédpénztáros. - A matematika aztán szárnyra emelt. - A szegedi egyetem elvégzésekor döntési helyzetbe kerültem: „bent” maradjak tanítani, vagy „kimenjek”. Mivel elméleti matematikusra évente egy-kettőre volt szükség, én inkább a gyakorlati alkalmazást választottam. Ehhez számomra szerencsésen társult az informatika „robbanása”, s az, hogy a ’80-as években kinyílt a világ az ország előtt ebben az iparágban. Erős inspirációt kaptam, versenyt kellett futni a rohamosan változó idővel. - S te bírtad az iramot… Sorold fel, mely munkahelyeken milyen beosztásban haladtál előre, - egyre feljebb! - Számítógép-alkalmazási Kutató Intézet: főmunkatárs, majd osztályvezető; Digital Magyarország: üzletági igazgató, kereskedelmi igazgató, vezérigazgató; Compaq Közép- és Kelet Európa: vezérigazgató; HP Magyarország: vezérigazgató; Vodafone Magyarország: elnök-vezérigazgató, elnök. - „Vándorélet”? - Ellenkezőleg: hat munkahely, de egy szék. Azaz: én mindig a helyemen maradtam, a cégek jöttek „helybe” a mindig új átalakulások, összevonások után. Ez jelentette az újabb kihívásokat. - Harminc éve vagy magas beosztásban. Milyen vezetői, emberi tulajdonságok vittek a csúcsra és tartanak ott? - Jellemző sztori lehet: „Új, remek főnököd lesz, akivel nem lesz bajod” – mondták. „Olyan nem létezik!” – válaszoltam. „De. Te leszel az” Én ezeket ítélem erényeimnek: biztos alapok, kemény munka, empátia és emberség, „csapatjáték”. Csapatjátékos vagyok. - Mint a vízilabdában? - Igen. Ezért kitűnő az együttműködésünk Kemény Dénessel. Ösztönző és hasznos a kölcsönhatás egy munkaközösség és sportcsapat irányításában: módszereket, motivációs ötleteket adunk át egymásnak. Elsőbbsége van nálam annak, aki ceglédi és vízilabdázó. Tehetséges és hajtós munkatársakat szereztem így: Szakter Géza, Mohos Tibor, Petró Ernő, Skultéti Tamás. Azt mondtam, ha a dolgozók ötven százaléka ceglédi, a Digital leköltözik Ceglédre… - Honnan ered a vízilabda iránti szereteted? - Nemcsak az enyém, az egész családé. Apám „szédített” minket a vízbe. A ceglédi uszoda megnyitóján, 1933. augusztus 20-án két számban nyert, kezet fogott vele Horthy Miklós is. Majd edzősködött. Volt, amikor egy teljes Beck csapat játszott: Jutka, Zsófi, Nóri, Miklós, Petra, György. - Kiutazol az olimpiára? - Valószínű. S bízom a fiúk aranyában, de a lányokét sem „bánnám”, hiszen játszani fog a ceglédi Czigány Dóri. - Tettél egyfontos bejelentést: „Lassítok”. Miért? - Beláttam, túl sok a feladat. A vezérigazgatói pozícióról lemondtam, nem kell így napi operatív dolgokat intéznem. Elnökként a kormányzati kapcsolatokért és a médiaügyekért vagyok felelős. Míg korábban este nyolckor érkeztem haza, még várt rám száz-kétszáz levél megírása. Most már korábban érkezem, próbálok ledolgozni azokból a hiányokból, amelyeket a sok elfoglaltságom okozott. Unokázom, színházba és moziba járok a feleségemmel, sokat olvasok és zenét hallgatok. - De vannak újabb feladataid is! - Utolér azért a munka. Tanítok a Közgázon, angolul a közép-európai régió menedzserképzésében; huszonöt iskolában segítjük az informatikai képzést; fiatal menedzsereket (tizenötöt!) mentorálok, hogy átadjam tapasztalataimat. - Nem költöztök végleg Budapestre? - Nem. Idekötnek még az eleink, a barátok, az emlékek. - Tekints előre. Először az informatikában. - Új ipari forradalom zajlik. Tizenöt-húsz éven belül a jelenlegi állások fele eltűnik, robotok és mesterséges intelligenciák veszik át a szerepüket. Vannak már önjáró autók, cikket író automaták. Csak a házasságközvetítő marad, mert egy menyasszony kreativitását bármily okos robot sem tudja helyettesíteni. - S hogyan „programozod” a magánéleted? - Nem jó szó: élni akarom. Mert bár elértem magas rangokat és kitüntetéseket, még inkább vallom, védem, követem az örökül kapott és továbbadott érzést, hitet: a legnagyobb érték a család.
Koltói Ádám |
A lap 0.010 másodperc alatt készült el. |
Copyright 2024 Ceglédinfo, design by © Ceglédinfo A látogatók száma 2015.02.16-tól: 3158417 | Ebben a hónapban: 50917 | Ma: 597 | jelenleg: 2 | Statisztika |