Ma 2024. december 3. kedd, Ferenc napja van. - Holnap Barbara, Borbála napja lesz.

Naptár

ÉLESDY ISTVÁN BÉLA

Érettségi éve: 1930 nappali tagozat a osztály

Neve összeforrt a Várral : Élesdy István festőművész

Élesdy István A Ceglédi Magyar Királyi Kossuth Reálgimnázium 1929-30. évben végzett tanulói – ez a felirat áll egy csodaszép tabló tetején a gimnáziumban. Az érettségiztető tanárok:

Szőnyi Sándor igazgató, Szeleczky Mihály osztályfőnök, dr. Rorák Imre és Velker János szaktanárok. A tablót Élesdy István végzős diák festette.

Élesdy István Béla, az alig 18 éves diák már évekkel korábban megfordult a Szolnoki Művésztelepen Pólya Tibornál, aki festményeiről megállapította, hogy „nem mindennapi tehetség alkotásai.” (1)

Az idén lesz születésének 100. évfordulója: 1912. augusztus 23-án. Édesapja banktisztviselő volt (Élesdy Ágoston), édesanyja Kutassy Róza. A Malom utca 4-ben laktak, a szépen gondozott ház ma is áll. A keresztelő jó két hónappal később volt, Veszprémből jött a keresztapa: dr. Horvát Rezső ügyvéd és Vég Erzsébet hajadon vitte a keresztvíz alá.

(R. Katolikus Ó-Plébánia Kereszteltek Anyakönyve 14. kötet 521.) Itt járt iskolába. A gimnázium kitűnő adattárának segítségével azt is tudjuk, mi volt a szóbeli tétele irodalomból. „Magyar irodalmi alkotások és festőművészetünk közös tárgyai”-ról és Arany balladáiról felelt, jelesre. Tanult latint, franciát, németet és görög irodalmat. Mégsem vették fel először a főiskolára, az említett cikk szerint „nem volt egyáltalán protektora”. Aztán mégis sikerült. „A következő évben vették fel a Képzőművészeti Főiskolára – írja a Ceglédi Hírlap – és már az első hónapokban dicsérettel nyilatkoztak róla tanárai. Glatz Oszkár mellé került. Minden esztendőben nyert előkelő kitüntető díjat… Most 25 éves és már Glatz Oszkár tanársegéde, tagja a Rézkarcolók Társaságának. Ebbe a társaságba eddig még harminc éves kora előtt senki sem került be Élesdy Istvánon kívül.” Mestere volt Varga Nándor Lajos is. (CH 1937.) A lap munkatársa mintegy 30 képét tekintette meg, s így ír alkotásairól: „Szereti a szép színeket és szereti az embert, mert egy emberarc, egy síró szempár, egy imára összekulcsolt kéz, egy finom mozdulat a lelket fejezi ki és az emberi lélek mindenekfölött való.” Rómában állami ösztöndíjas lett 1938-tól. Itthon 1939-ben, 1940-ben és 1941-ben a Főváros díját kapta. 1941-től Marosvásárhelyen tanított az ipari szakiskolában, de nemsokára fölhagyott a tanítással, a kötöttséget, a biztos jövedelmet feladva csak a művészetnek kívánt élni. 1940-ben Milánóban, 1942-ben Velencében tett hosszabb tanulmányutat, dolgozott a nagybányai művésztelepen is, de igazán Budapestet szerette. 1960-ban Firenzében, 1961-ben Rómában, 1966-ban San Marinóban nyert grafikai díjat. 1964-ben a Firenzei Akadémia tagjává választották. (Ebben az évben volt az egyetlen ceglédi kiállítása is, a várossá válás 600. évfordulóján.) A háború után Budán élt. „…A budai Vár adott neki otthont, igaz, előbb mélyen a föld alatt, csupán egy alagsori helyiséget tudhatott műtermének, …[ezt] cserélte fel a Bécsi kapu téri műtermes lakással… Igazi festőtanya. Kilátni innen a Dunára, rá a Margit-szigetre, jobbról a Fortuna utca házai sorakoznak, és az utca végén a Mátyás-templom kőcsipkés tornyán akad meg a tekintet…. A Vár – melynek minden rögét mélyen átitatja a magyar történelem – nyújt számára inspirációt, és e bűvös körből csak nagy ritkán tör ki, amikor emlékeitől sarkallva útra kél messzi országokba – bejárva Európa nagy részét.” (2) Az idézett kötetben 26 gyönyörű akvarell látható a Budai Várról köztük a 23. képen (Bécsi kapu téri házak) az egymásba tapadó épületeknél a hengeres sarokerkéllyel díszített ház, manzárdjában Élesdy műtermes lakásával.

Számos külföldi és itthoni kiállítása közül a budai Várról készített képei az 1977-es szombathelyi kiállításon voltak túlsúlyban. A katalógusban dr. Tóth Ervin így írt: „Élesdyt a Vár három évtized során saját festőjévé nevelte, palettájához nőttek a környék archaikus részletei, védett házsorai, az előtűnő romok múltat melengető színei, s a táj súlyos történelmet hordozó patinája.” – Művei megtalálhatók a Magyar Nemzeti Galéria és a Fővárosi Képtár gyűjteményében. Szülőháza a Malom utcában áll, emléktábla nélkül. Nyugvóhelye a Farkasréti temető: 26-1-3-66. Száz éve született, huszonöt éve hunyt el. Cegléd szülötte volt.

Jegyzetek:

(1) Ceglédi Hírlap V. évf. 39. sz. 1937. szeptember 26.

(2) Petneházy Károly: A Várnegyed Élesdy István akvarelljeivel. Képzőművészeti Alap Bp. 1979.

Dr. Szabó Alfréd

Megjelent:

Ceglédi Panoráma. VI. évfolyam 5. szám 2012. március 9.

« Vissza az előző oldalra