Ma 2024. április 25. csütörtök, Márk napja van. - Holnap Ervin napja lesz.

Naptár

SZONDY ISTVÁN

Érettségi éve: 1946 nappali tagozat a osztály

undefined

Berettyóújfalun született 1925. december 29-én.

Apja Szondy Ferenc György katolikus kántortanító, akit Ceglédre helyeztek és a kis Szondy már itt nevelkedett három éves korától, anyja Alföldi Mária. Már kisgyermekként a Ceglédi MOVE úszója, aki Várnai László tanár, úszóedző keze alatt nevelkedett. 1941-ben országos bajnokságot nyert 100 méteres fiú pillangóúszásban. Cegléden végezte a gimnázium I-IV. osztályát, majd 1941-42-ben a soproni, 1943-44-ben a pécsi hadapródiskola hallgatója volt. Itt ismerkedett meg az öttusa sport alapjaival. A hadapródiskolát a háború végén Németországba telepítették, itt „hadiérettségit” szerzett. 1945 végén, kalandos úton tért haza. 1946-ban a Ceglédi M. Áll. Kossuth Gimnáziumban érettségizett újra. Egykori hadapród társaival (Csordás György, Csizmazia György, Ecser János) megszervezte a ceglédi öttusacsapatot a Vasutas SE színeiben. Bár idehaza csak a futást és az úszást tudták gyakorolni, bámulatos eredményt értek el, mind a négyen beverekedték magukat a londoni olimpiai keretbe! Csordás úszóként került ki Londonba, Szondy pedig az első civil öttusázónkként, ugyanis az mindaddig katonai sportágként volt elismerve. 1950-ben a Testnevelési Főiskolán tanári oklevelet szerzett. 1950 és 1952 között a Budapesti Faipari Technikumban tanított. 1949-54 között négyszeres egyéni és egyszeres csapat- országos bajnok a Bp. Épületszerelő, majd a Bp. Fáklya versenyzőjeként. Később a Bp. Petőfi vívója (1950-1956-ban, négyszer nyert egyéni magyar bajnokságot, csapatban kétszer, párbajtőrcsapatban egyszer volt bajnok) és a Bp. Traktor lovasa is volt. Lovasként is szép eredményeket ért el.

1848-ban a londoni olimpián öttusában, egyéniben a 18. helyezést érte el, a legeredményesebb száma – zömök alkata ellenére – a Cegléden megtanult úszás volt, ebben ezüstérmet szerzett. 1952-ben, Helsinkiben az öttusa sportág első magyar olimpiai bajnokcsapatának tagja volt. Egyéniben ekkor harmadik helyezést ért el. 1953-ban a chilei világbajnokságon egyéni II. helyezett. A sportág első magyar világbajnok csapatának tagja volt: 1954-ben a Budapesten rendezett világbajnokságon az első helyezett csapat tagja, egyéni harmadik. 1955-ben a magglingeni VB-n újra a világbajnok csapat tagja, egyéniben ötödik helyezett volt. Egészen Balczó Andrásig ő vezette a magyar öttusa éremlistát. Ezután sérülés miatt már csak lovaglásban indulhatott, 1956-ban a lovas válogatott keret tagja volt, az olimpián Stockholmban díjugrásban indult.

1956-ban az Osztrák-Magyar meccsre kiment feleségével Bécsbe és közbejött a forradalom. Már nem tudtak a harcok miatt visszajönni, később meg nem is akartak. 1956-tól az NSZK-ban élt, nyelvet tanult, próbált beilleszkedni. Először pincér volt Braunschweigben, majd Wolfsburgban testnevelő tanár. 1962 és 1987 között Frankfurtban a Goethe Egyetem testnevelő tanára volt. 1964-ben főiskola labdarúgó-csapatának vezetőjeként először látogatott haza.

A Frankfurt vívóedzője is volt. 1969-70-ben az NSZK öttusa szövetségi kapitánya, csapata kétszer nyert VB bronzérmet. Dolgozott az Amerikai Egyesült Államok öttusa csapatával is. 1990-től nyugdíjas. Gyakran látogatott haza Ceglédre. Több ízben kereste fel a Sportmúzeumot, és adományozott értékes emléktárgyakat, fotógyűjteménnyel gazdagította azt. 1998-ban Cegléd önkormányzata a Cegléd Díszpolgára címmel tüntette ki. Szülővárosa Berettyóújfalu is életében díszpolgárává választotta. 2000-ben költözött vissza feleségével Magyarországra. Amikor a felesége egészségi állapota súlyosbodott, Cegléden helyezték el ápolásra, és Szondy a fiához költözött Csemőbe. Megözvegyülve visszaköltözött Budára, hiányoztak neki a régi és az új sportbarátai.

2017. május 31-én hunyt el. Cegléden, a Kálvária temetőben temették.

K.T.

« Vissza az előző oldalra