A IV.B "Zrínyi Ilona osztály" osztályfőnöke Ócsai István tanár úr volt.

35 éves érettségi évfolyam-találkozó

Az osztálytalálkozóknak ugyanolyan ívük van, mint az emberi soroknak. Az ötödik, a tizedik még nem olyan drámai, mert nagyjából ugyanazokkal az emberekkel találkozol, mint akikkel leérettségiztél. Legfeljebb a tanárok, a tanárnők fáradtabbak kissé, mintha több lenne az ősz hajszáluk. Egyetem, munka, az első állás, családalapítás, lakás - ez a téma. A huszadik, huszonötödik találkozó alkalmával már meglepő látvány is fogadhat. Hogy megöregedtek a többiek! Ekkor már rövidebbek a beszámolók, tömörebb a stílus, végérvényesebbé vált minden: állás, egészség, gyerekek. Egy-két haláleset, egyéni tragédia. Esetleg válás. Szaporodnak a veszteségek. A harmincadiknál jelentkeznek az első unokák, az idősebb kort jelző első fecskék. Már tudjuk mindenki életét, ismerjük a másik sorsát, munkáját, gyerekét, unokáját. Nyugtázzuk a megváltozott külsőt, hízást és kopaszodást, szorgalmasan kötözgetjük, bogozgatjuk az elszakadt szálakat, keressük az elmúlt barátságokat, szerelmeket, megholt érzelmeket. Keressük azokat az embereket, akikkel együtt érettségiztünk.

 Legyen a 35. évfolyam-találkozó! - pattant ki a szikra Kalocsai Ági és Menyhárt Erzsi fejéből kb. 2002. őszén. Az ötletet tett követte, és elkezdődött a szervezési munka. Minden osztály 1-1 emberrel képviseltette magát a stábban:

’a’ osztály - Vágó Gyula, ’b’ osztály - Szebeni Éva, ’c’ osztály - Kalocsai Ági

’d’ osztály - Megyeri Karolin, ’e’ osztály - Vinke Hedvig és dr. Kürti György, mint a gimnázium igazgatója, közgazdasági osztály - Ehrlich György.

2003 elején postázták a meghívókat, és a figyelmesen végzett szervezőmunka meghozta gyümölcsét, 2003. október 4-én 35. évfolyam-találkozóra gyülekezett az 1968-ban érettségizett 6 osztály. Az 1964 őszén induló első évfolyam összetétele a következő volt:

1.a fiúosztály, az un. 5+1-es (5 nap tanítás és 1 nap gyakorlati munka üzemben) of. Szabados Miklós

1.b leányosztály, of. Petrik Ildikó, majd dr. Bagóczky Lajosné

1.c orosz tagozat, of. Velkey Imre

1.d of. Mészáros Ágnes

1.e német tagozat, of. Tóth Mihályné

közgazdasági osztály, of. dr. Bagóczky Lajosné, majd Kelényi Enikő

Mivel a Közgazdasági Szakközépiskola 1967/68. tanév II. félévétől indult, az ’a’ és a ’kg’ osztály kivált a gimnáziumból és ott érettségizett. A hat osztályba kb. 200 tanuló járt, ebből kb. 110 jelent meg a 35. évfolyam és osztálytalálkozón. Délután kettőtől gyülekezett a nép a gimnázium dísztermében. De már a folyosókon, az iskola előtt az aulában is örvendező arcok látszottak, meglepett ujjongó kiáltások, kézfogások, ölelkezések. Sokan 35 éve nem látták egymást. Mindenki rácsodálkozik mindenkire. Izgalmas, szívszorító, mégis elfeledetten otthonos érzés belevegyülni újra ebbe a régi ismerős - mégis ismeretlen közösségbe. A gimnázium vezetősége és a szervezőbizottság gondoskodása adott keretet ennek az áradó, örömteli találkozásnak. A díszterem előtt helyes, ünneplő ruhás gimnazisták végezték a regisztrációt, mindenki kitűzőt kapott. Itt kiadványokat, évkönyvet is lehetett vásárolni. Dr. Kürti György. a gimnázium igazgatója (volt 4.e oszt. tanuló) bevezetőt mondott, majd Tóth Mihály volt igazgató úr beszélt hosszabban visszaemlékezve a 60-as évek gimnáziumára. Azután következtek a megjelent tanáraink: Betlendi Miklós, Béres Károly, Giba István, Kis Lajos, Kürti Béla. Mészáros Ágnes, Petrik Ildikó, Sági Ferencné, Tóth Mihályné, akik röviden életükről, emlékeikről vallottak. Őket virággal és pezsgővel köszöntöttük.

 Ezután a megjelentek egyenként szólásra emelkedtek, és 5-10 mondatban elmondták magukról, amit fontosnak találták. Kaleidoszkópszerűen sorakoztak egymás mellé az egyéni sorsok félszegen és magabiztosan, őszintén és szépítő szavakkal, de a fényesre törülgetett mondatok mind a régi tanárok iránti tiszteletet és hálát sugározták.

 A beszélgetés után a gimnázium előtt álló kopjafánál koszorú elhelyezésével emlékeztünk 12 tanárunkra és 8 diáktársunkra, akik már nincsenek az élők sorában.

 A délután folyamán még fényképezés következett, majd minden osztály elvonult osztályfőnökével a saját termébe és megtartotta a 35. osztálytalálkozóját.

 Este a Kossuth Étteremben közös vacsorát tartottunk, ahol hangulatos zene mellett oldottabb, osztálykeretekről független beszélgetések is következtek. Kisebb-nagyobb csoportosulásokban fel lehetett fedezni volt általános iskolai osztálytársakat, akik már egy lehetséges osztálytalálkozón törték a fejüket.

A résztvevők nevében megköszönöm a Kossuth Lajos Gimnázium igazgatójának és a szervezőbizottságnak a lehetőséget és a sok munkát, amivel ezt a felejthetetlen találkozót létrehozták. Találkozunk 5 év múlva?

Dr. Horváth Gézáné Kiss Benke Márta

volt 4.e osztályos tanuló

Megjelent a ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium Értesítője a 2003/2004-es tanévről. Cegléd. 2004. 110-112. p.

Az 50.!

 1972-ben végeztünk Velkey Imre bácsi osztályában. Ő híresen jó osztályközösségeket nevelt, mi is azzá váltunk, mutatja ezt az is, hogy a mai napig szívesen vagyunk egymás társaságában. Megtartottuk a kerek évfordulós találkozóinkat, de egy idő óta évente összejövünk, ebben 2 évig csak a járvány akadályozott meg bennünket, tehát az 50. érettségi találkozóra nagyon készültünk.

Napokkal előtte küldöttségünk virággal fejezte ki köszönetét tanáraink sírjánál.

Találkozóinkon általában 20-25 fő van jelen, most húszan voltunk, páran igazoltan hiányoztak. Persze, azért köztünk is van 4-5 fő, aki sosem jön el, vagy azért, mert külföldön él, vagy azért, mert ő nem úgy élte meg azt a négy évet, ahogy mi, többiek.

A közös fényképezkedés és az ebéd után elkezdődtek a fényképes beszámolók, majd a kivetítőn a 4 év alatt készült fényképeken láthattuk fiatalkori önmagunkat. Megindult az emlékezés, a sztorik, kirándulásaink Imre bácsival és Tűri tanár úrral, tanáraink kedvenc mondásait idéztük fel, rengeteget nevettünk.

Facebook-oldalunk van, de szóba jött az is, hogy egy online osztálykrónikába foglalunk mindent, ami rólunk szól, ne merüljenek feledésbe az emlékeink.

Minden találkozót élményként élünk meg, de ennek a sikernek van két titka, amit csak ajánlani tudok más osztályoknak is. Az egyik, hogy mindig kell valaki, aki a találkozókat szívügyének tekinti, rendületlen szorgalommal szervez, összetart minket, nálunk ez a személy Beck Gyuri. A másik titok, hogy soha nem politizálunk, számunkra ezek az együtt töltött órák valóban a gimis éveinkről szólnak.

                                                                                 Varga Erzsébet (Zsike, aki azóta Babó...)

2022 júniusában volt 45 éve, hogy érettségiztünk.
2017-ben is volt osztálytalálkozó, akkor azt beszéltük meg, hogy 2020-ban, 3 év múlva találkozunk. Ezt sajnos a covid átrendezte. Most is gond volt a szervezéssel: áprilisban Mucsányi Jancsi megkért, hogy szervezzem meg. Én ekkor indultam 3 hónapra Erasmus-ösztöndíjjal Finnországba tanulni.

De az internet nem ismer határokat és legyőztük ezt a nehézséget. Lukács Imre ceglédi szervezőként intézte a helyi ügyeket.

Az osztályból első halottunk Dankó József, Ő már 5 évvel ezelőtt sem élt. Tavaly drága osztálytársunk, Varga Rozália, ebben az évben pedig Magyar Mátyás halt meg. Mindannyiunknak nagyon hiányoznak.

Trepák Éváról nem tudunk változatlanul semmit.

Többen nyugdíjba mentek már, volt, aki a "40 évvel" már az előző találkozón nyugdíjas volt. Ezen a találkozón folytatódott a nők nyugdíjba vonulása a 40 évvel, a fiúk pedig nagyon várják, hogy ők is nyugdíjasok legyenek már. Új nagyszülők lettek az osztálytársak közül a már meglévő nagyszülői csapatunkba. Gyönyörködtünk egymás unokáiban.

A következő találkozót 2 év múlva tervezzük.

Sok szeretettel küldöm ezt a beszámolót ismét Finnországból. Itt szeretnék dolgozni, mert az Erasmus három hónap alatt sok jó tapasztalatot szereztem.

Üdvözlettel:

Kardos Katalin Judit - Cupika

A találkozón részt vettek:

Dr.Kürti György és felesége dr. Kürti Györgyné

Bakk Matild, Domonyi Erzsébet, Fábián György

Kincses Ágnes

Kiszely Margit

Laszip Attila

Lugosi Anna

Nyúzó István

Ócsai Jolán

Palásti Zita

Pátkai Andrea

Pálinkás László

Szlávik Éva

Tasnádi Tamás

Tehenes Sándor

Tóth Erika

Veres Sándor

Összesen: 17+2 fő, Hiányzó: 12 tanuló

Szokás szerint a Kossuth Lajos Gimnázium előtt várakoztunk, nagy körben, ahol 5 év elteltével újra megörülhettünk egymásnak, megállapíthattuk, hogy semmit sem változtunk, nem is öregedtünk.

Majd megérkezett ofi Nóra nénivel, és bevonultunk egy földszinti terembe, ami szerencsésnek mondható, mivel a lépcsőjárás esetleg némelyeknek már problematikus. Névsor szerint mindenki elmesélte, hogy az eltelt 5 évben mi történt vele és családjával. (Megjegyzem: ez a mi osztályunk olyan rendes osztály, hogy 5 évente megtartja a találkozót.) Jellemző téma volt az unokák érkezése, hiszen ez a mi korunk, a nagyik korszaka. A nyugdíjba menetel is gyakori téma volt, ami egyeseknek pihenést, másoknak depressziót okozott.

Szép történetek hallhattunk egymástól. Külön kiemelném Laszip Attila visszaemlékezését Böbe nénivel kapcsolatban, hiszen Ő, (többek között) iskolánk kiváló pedagógusa volt, nekünk matematikát tanított.

18 órára vacsorázni mentünk egy étterembe, hogy oldottabban is tudjunk egymással beszélgetni.

A mi osztályunk annak idején válogatott osztály volt, mert mindenki szinte kitűnő tanulóként került, az általános iskolai eredménye alapján, az osztályba. Persze aztán hamar megmutatkozott, hogy ki az, aki kicsit jobb tanuló és ki az, akinek jobban meg kell küzdenie, hogy felvehesse a gimnázium diktálta "versenyt". Így 45 év távlatából kijelenthető, hogy a IV. a osztály legtöbb tagja kihozta magából a tőle telhető legtöbbet, legjobbat, és jól gazdálkodott abból a ballagó tarisznyából, amit a Ceglédi Kossuth Lajos Gimnáziumban kapott.

Kiszely Margó