Ma 2020. július 6. hétfő, Csaba napja van. - Holnap Appolónia napja lesz.
   

Naptár
Ke Sz Cs Sz Va
    1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31    

CZAKÓ JENŐ DR.

vallástan (református)

1929-1948

« Vissza az előző oldalra

 

Czmorek Mihály evangélikus kovácsmester és Patai Judit római katolikus anya második gyermekeként született, maga is mint evangélikus Kétbodony-ban 1901. december 21-én. Egy éves lehetett, amikor a szegénység szüleit arra késztette, hogy a kicsiny faluból a könnyebb megélhetést ígérő Kiskunhalasra, az édesanya szülővárosába költözzenek. Itt nőtt fel, járt alsó fokú iskolákba és készült arra, hogy apja mellett kovácsinas lesz.

A Szilády Áron Református Gimnáziumban tanult, ott érettségizett 1921-ben. Mikor az érettségi vizsgák ideje közeledett, egyre inkább megérlelődött a vágy, hogy teológiát tanuljon, a budapesti református teológiára jelentkezett. A református környezetben maga is reformátussá lett, a vizsgák előtt néhány héttel áttért a református hitre. Már a teológián kitűnt kiváló képességeivel és nyelvérzékével. Három külföldi teológián is töltött egy-egy évet, mint ösztöndíjas, tanult Montpellierben, Edinburghban, és Genfben szerzett lelkészi oklevelet.
Hazaérkezése után 1927-1929 között Makón volt segédlelkész a Bethánia Egyletnél, a nevét ekkor Czakóra változtatta 1929-ben. Utána Ceglédre került hitoktatónak a Kossuth Gimnáziumba. Itt tevékenykedett 1929-48-ban mindaddig, amíg a hitoktatás meg nem szűnt. Egy ideig „karének” foglalkozást is vezetett. Hamar bekapcsolódott az evangéliumi és ifjúsági mozgalmakba, kiadta és szerkesztette a „Célegyenest Előre: A magyar ifjúsági C. E. mozgalom értesítője” c. lapot. Nyelvtudása és külföldi kapcsolatai képesítették arra, hogy - mint egy tanítványa, Bütösi János kifejezte - „a magyar ébredés külügyminisztere” legyen. A bel-missziói munkát fontosnak tartotta. Ha az országba misszionárius vagy evangelizátor érkezett, tolmácskodott és hívta őket Ceglédre is. Azt tartotta, hogy a keresztyénség története nem záródott le az Apostolok cselekedeteivel, hanem ma is íródik, és hogy a lelki egyháztörténelem tulajdonképpen az ébredés története.
A ceglédi református gyülekezethez és a gimnáziumhoz kötődik Czakó Jenő munkásságának döntő szakasza. Hittan tanárként szervezte az ifjúságot, ez a szolgálata azonban messze túlnyúlt a gimnázium, sőt a város határain is. Tanítványai, lelki gyermekei járták az országot, elszóródtak a különböző világrészekbe s levélben tartotta velük a kapcsolatot (Bütösi János, Fekete Péter, Végh Sándor, Füle Lajos stb.)

Genfben baccalaureus theologiae, Debrecenben 1943-ban teológiai doktori fokozatot szerzett. Különösen vonzódott az egyháztörténelem iránt. Egy 18. századi katolikus mozgalomból, a janzenizmusból írta doktori disszertációját. Egyetemi tanári habilitációs dolgozatát a Debreceni Református Hittudományi Kar 1950-ben még elfogadta, az időközben kommunistává lett minisztérium azonban ezt nem erősítette meg, különös tekintettel bethánista mivoltára. Az ötvenes években a nyilvános tevékenység lehetőségei számára is beszűkültek. Ekkor írta viszont tanulmányainak jelentős részét.

Részt vett egyházmegyéjének, a kecskeméti egyházmegyének az életében és munkájában is, előbb, mint vallásoktatási felügyelő, majd, mint vallásoktatási szakelőadó. Részt vett a Bethánia Egylet munkájában, mint ennek az egyesületnek az alelnöke és a vele kapcsolatos Krisztusért és az Egyházért (Christian Endeavour röv. CE) szövetségnek az alelnöke. Jelentős az egyházzenei tevékenysége, a református énekeskönyv összeállításában is részt vett, az evangélikus énekeskönyv 5 énekét tartalmazza. Sok népszerű énekünkről nem is tudjuk, hogy az ő szerzeményei, mint a „Ne aggodalmaskodjál”, vagy a „Vége van már a szolgaságnak” szövege, amely az 1947-es alcsúti C. E. konferencia éneke volt. Lefordított magyarra alapvető evangéliumi könyveket, mint pl. Bunyan János, Wesley János műveit. Kiterjedt irodalmi munkásságot folytatott, műveinek jelentős része azonban kéziratban maradt.

A ceglédi m. kir. áll. leánynevelő intézet lelkésze. Tagja a Turini Százas Küldöttség egyesületnek és a Ceglédi Kaszinó Egyletnek. 1931-ben feleségül vette Urbán Ida matematika-fizika szakos tanárt, egy hívő evangélikus család lányát. Öt lányuk született.

Cegléden hunyt el 1958. augusztus 5-én. A Református Öreg-temetőben temették el.

  • Munkáiból: Morrison, az úttörő (Bp. 1934); Új énekek, 1-2. (szerk., 1940); Útitárs. Segédkönyv a gyakorlati bibliatanulmányozók számára (Bp. 1941); Vallástörténet a középiskola V. osztálya számára (Czeglédy Sándorral, Debrecen, 1945); A janzenizmus (Cegléd, 1943); Evangéliumi kánonok (összeállította, Bp. 1943); A kegyelem munkájának a rendje (Bp. 1945).

K.T.

« Vissza az előző oldalra
A lap 0.013 másodperc alatt készült el. | Copyright 2020 Ceglédinfo, design by © Ceglédinfo
A látogatók száma 2015.02.16-tól: 1485797 | Ebben a hónapban: 4362 | Ma: 182 | jelenleg: 1 | Statisztika