Ma 2020. július 6. hétfő, Csaba napja van. - Holnap Appolónia napja lesz.
   

Naptár
Ke Sz Cs Sz Va
    1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31    

BRAUN SOMA DR.

magyar-latin

1919-1920

« Vissza az előző oldalra

 

Dr. Braun Soma 1890. február 13-án született Kecskeméten. Érettségi után a 1903-1913 között a budapesti egyetemen tanult. Doktori oklevelét 1913-ban, a tanári oklevelét 1914-ben szerezte meg. Magyar-latin szakos tanár. Irodalomtörténész, szociológus, műfordító.
1915-től a háború végéig tartalékos hadnagy. 1919 januárjában nevezték ki a ceglédi gimnáziumba ideiglenes helyettes tanárnak. Tárgyai: bölcsészet, latin nyelv, magyar nyelv, szociális ismeretek.
A Tanácsköztársaság idején a ceglédi direktórium kulturális megbízottja. 1920-ban a proletárdiktatúra alatt tanúsított viselkedése (hat rendbeli izgatás) miatt a törvényszék öt évi börtönre, a VKM. pedig hivatalvesztésre ítélte. 3 évi raboskodás után szabadult, főként műfordításokból élt.
1933-tól az MSZDP oktatási programját irányította. 1942. áprilisában a 401. büntetőszázadhoz hívták be, majd a keleti frontra került. Ukrajnában 1942. szeptember 2-án agyonlőtték.
Emlékére 1969-ben a ceglédi gimnázium előcsarnokában az MSZMP Városi Bizottsága és a Városi Tanács emléktáblát helyezett el, amit a rendszerváltás után leszereltek.
Életrajz és munkásság lsd. Új magyar irodalmi lexikon (1994), Új magyar életrajzi lexikon (2001).

 

Forrás: Schola - Orbis : Kárpát-medencei magyar iskolatörténeti adattár [CD-ROM]. Bp. OPKM, 2004.

 



Szegény körülmények közt élő polgári családban született Kecskeméten 1890. február 13-án. Anyja óvónő volt, apját korán elvesztette. A tanuláshoz szükséges anyagiak nagy részét maga teremtette elő, főként korrepetálással. A budapesti egyetem bölcsészkarán doktorált 1913-ban. Egyetemi évei alatt Göttingenben régészeti, Londonban nyelvészeti tanulmányokat folytatott. Az első világháború idején katona volt, frontszolgálatot teljesített. 1918-19-ben a ceglédi gimnázium magyar-latin szakos tanára. Ez idő tájt már erőteljesen érdeklődött a néprajz iránt. Ceglédi tanárkodása idején született meg a népmesékről írt tanulmánya. A Tanácsköztársaság idején részt vett a helyi eseményekben, a városi direktórium kulturális megbízottja volt. A gimnázium felsőbb osztályos tanulói számára szemináriumot alapított, ahol a Kommunista Kiáltványt ismertette és magyarázta. A ceglédi Népakarat című proletár újságban számos tanulmánya jelent meg. Többször bírálta az addigi közoktatást, s minden igyekezetével az egyszerű dolgozó nép tanítását szolgálta. A tanácsköztársaság bukása után öt évre bebörtönözték, három év után szabadult, a tanári állását elvesztette. Fordításokkal tartja fenn magát, elsősorban kortárs és klasszikus amerikai prózát (Theodor Dreiser, Charles De Coster, Herman Melville, Upton Sinclair, Jack London), valamint bűnügyi regényeket (Edgar Wallace) tolmácsolt. Néhány marxista művet is lefordított. Részt vett a Társadalmi Lexikon szerkesztésében, tevékenykedik a magántisztviselők mozgalmában. A szociáldemokrata pártban dolgozott, a marxista tanításokat igyekezett terjeszteni. Szemináriumairól utólag megemlékezett többek közt Nyers Rezső és Gáspár Sándor is. Értekezései, tanulmányai, kritikái a Szocializmusban és a Népszavában jelentek meg. 1933-tól szerkesztette az Ifjú Szocialista-t.

Foglalkozott ókori irodalomtörténettel, összehasonlító mesekutatással, történelmi, néprajzi, szociológiai, filozófiai kérdésekkel.
A Dob utcai munkásotthonban tartott előadásai miatt letartóztatták, 1942 áprilisában behívták munkaszolgálatra a 401. büntetőszázadhoz, kivitték a frontra, s ott ismeretlen körülmények között Ukrajnában a Don melletti területen meghalt 1942. szept. 2-án.

Életrajz és munkásság bővebben itt.

Műveiből: Apuleius-tanulmányok (Bp. 1913); Horatius philosophiájáról (Bp. 1913); Az első magyar köztársasági forradalom (Bp. 1918); A népmese (Bp. 1923); A primitív kultúra (Munkáskultúra, Bp. 1924); A történelmi materializmus elmélete (A szocialista Tudás Könyvtára Bp. 1934); Társadalomlélektan (Bp. 1935)

Irodalom: Nagy Dezső: A tanácshatalom története Cegléden (Bp. 1959); Paládi-Kovács Attila: B. S. (Népi Kultúra - Népi Társadalom, 1971); Sz. Bányai Irén: B. S. Cegléden (Studia Comitatensia, 1972); Máté Bertalan: Munkás és szegényparaszt mozgalmak Cegléden 1945-ig (Cegléd, 1979)

 

K.T.

« Vissza az előző oldalra
A lap 0.013 másodperc alatt készült el. | Copyright 2020 Ceglédinfo, design by © Ceglédinfo
A látogatók száma 2015.02.16-tól: 1486082 | Ebben a hónapban: 4647 | Ma: 467 | jelenleg: 2 | Statisztika