Ma 2021. március 5. péntek, Adorján napja van. - Holnap Leonóra napja lesz.
   

Naptár
Ke Sz Cs Sz Va
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31        

JÓJÁRT GYÖRGY

Érettségi éve: 1959 nappali tagozat d osztály

« Vissza az előző oldalra

 

Dr. Jójárt György nyugalmazott gyermekgyógyász, kórházi főorvos

undefinedDiplomáját 1966-ban kapta a Szegedi Orvostudományi Egyetemen, summa cum laude minősítéssel. 1969-től 2007-ben történt nyugdíjazásáig dolgozott a ceglédi kórház gyermekosztályán.

Munkája során rájött, hogy a húgyúti fertőzéseket nem mindig ismerik fel, ezért elkezdte a gyermekek vizelet-szűrővizsgálatát a kórházhoz tartozó települések általános iskoláiban. Eredményeit szaklapokban ismertette. Jelentős érdemeket szerzett a húgyúti fertőzések diagnosztikájában, kezelésében és gondozásában. 1978-ban védte meg e témából írt kandidátusi értekezését.

1979-ben nevezték ki főorvosnak, 1990 óta osztályvezető. 1990-ben vezette be a ceglédi kórházban született újszülöttek ultrahang szűrővizsgálatát. Eredményeit több magyar és idegen nyelvű orvosi folyóiratban közölte. Ez irányú munkásságával érdemelte ki 1997-ben a Markusovszy-díjat.

Dr. Jójárt György kiválóan képzett, szakmáját odaadó hivatástudattal végző gyermekorvos, kiemelkedő elméleti és gyakorlati felkészültséggel. Az édesapja által 1952-ben alapított gyermekosztály nívóját magas szintre emelte. Őszinte, egyenes jellem, aki pillanatok alatt kis betegei bizalmába tud férkőzni. Munkáját, életvitelét magasra helyezett erkölcsi, etikai mércéhez igazítja. Éveken át volt tagja az Intézeti Etikai Tanácsnak, a megyei Orvosetikai Bizottságnak, majd az Orvosi Kamara ceglédi Etikai Bizottságának. Nyugdíjazásáig vezette a kórház Tudományos Bizottságát. A kórházban rendszeresen szervezett képzőművészeti kiállításokat.

Nyugdíjazása után sem szakadt meg kapcsolata a kórházzal. Évekig segítette a gyermekosztály munkáját helyettesítéssel, ügyeletek vállalásával. A gyermekosztály betegeinek ultrahang vizsgálatát jelenleg is végzi.

Példaértékű munkájáért több alkalommal részesült, elsősorban szakmai elismerésben. 1985-ben Toldy Ferenc emlékérmet kapott. 1995-ben a Pest Megyei Önkormányzat Semmelweis Ignác-díját, 2009-ben pedig a Tudományos-díját kapta meg. Orvosi szakmai pályázatokon gyakran nyert pályadíjat. Tudományos munkásságát a Pest-megyei Orvosi Kamara 2012-ben életmű-díjjal, a Semmelweis emlékéremmel ismerte el.

Nyugdíjba vonulása után helytörténeti kutatásokat végzett. Fotózásban való jártasságát felhasználva megörökítette és feldolgozta az egykori szovjet fogolytábor - a Kárpát-medence legnagyobb fogolytábora - nyerstégla falaira a rabok által írt kb. 1500 feliratot. Elkészítette a feliratok adatbázisát, leírta azon foglyok történetét, akiknek családjával sikerült kapcsolatot teremtenie. 2012-ben emléktáblát helyezett el az egykori fogolytábor területén. A fogolytáborról és téglafeliratairól - történészek közreműködésével - 2013-ban gazdagon illusztrált, jól dokumentált könyvet írt, "Téglákba vésett történelem" címmel. A könyv elfogyott, második, bővített kiadása 2017-ben jelent meg. Eredményeire alapozva az önkormányzat sikeresen pályázott, és az egykori fogolytábort a kormány történelmi emlékhellyé nyilvánította. Az egyik épület helyreállításával GULÁG-GUPVI emlékhely létesül. A pályázat sikeréhez hozzájárult Bognár Zalán hadtörténész pártfogó támogatása.

2012-ben az Öregtemetőben összegyűjtötte a kallódó, elhagyott, XIX. századi sírköveket, és egy emlékparcellában állította fel azokat. A sírköveket 2016-ban megjelent "A ceglédi református Öregtemető legszebb sírkövei" című könyvben ismertette, kiegészítve a kor temetkezési szokásaival, az ismert családok adataival.

 

2013-ban kezdeményezte és megszervezte, hogy a kuláküldözés áldozatainak tiszteletére emléktáblát állítson a város lakossága. Az emléktáblát az egyház a református templom falán helyezte el. Megszerkesztette, részben megírta, és 2015-ben kiadta a "Ceglédi kuláksorsok a kommunista diktatúrában" című könyvet, amiben a meghurcolt családokra emlékeznek a hozzátartozók.

2014-ben emléktáblát állított az 1919-es vörös terror ceglédi áldozatainak a Csengettyűs temetőben.

Rendszeres résztvevője az 1956-os forradalomra emlékező ünnepségeknek. 2011-ben dr. Kovács Zsolttal emléktáblát készíttetett Csendes István, ’56-os diákvezér tiszteletére, részt vett a gimnáziumi emlékfal készítésében. Kezdeményezte Veres László nemzetőr parancsnok emléktáblájának felállítását.

2018-ban a korábban megjelent írások és levéltári dokumentumok alapján megírta és kiadta a ceglédi események eddigi legrészletesebb és leghitelesebb történetét. A könyv címe: "1956 A forradalom Cegléden".

A város polgárai nevében Cegléd Város Önkormányzata a legmagasabb rangú helyi kitüntetéssel köszöni most meg dr. Jójárt Györgynek nagyszerű munkásságát, amikor mély tisztelettel Cegléd Város Díszpolgáraként köszönti őt!

Forrás: https://cegled.hu/?t=varos/diszpolgarok/letöltés dátuma: 2019.10.01.

 

A kitüntetés átadásra 2019. szeptember 20-án a Kossuth-napokon megtartott dísztestületi ülésen került sor.
(A fotókat dr. Juhász István készítette.)

undefinedHegedűs Ágota alpolgármester, dr. Jójárt György, Takáts László polgármester

 

 

 

 

 

 

undefined

undefined

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


 

2019. február 22-én dr. Jójárt György (érettségi éve: 1959)  Iskolánk diákja volt c. beszélgetés-sorozat vendége volt. Az eseményről dr. Juhász István, - JI, a Krónikás - számolt be.

 

 

undefinedCegléd köztiszteletben álló gyermekgyógyászának nyílt fotókiállítása a gimnázium dísztermében. A megnyitó – rendhagyó módon – két tartalmas beszélgetésből állt, a jó másfél óra alatt egyrészt a fotózásról, illetve a doktor úr életéről, pályafutásáról szerezhettünk ismereteket, erre sokan voltak kíváncsiak.
A rendezvényt a Ceglédi Kossuth Gimnazisták Öregdiák Egyesülete szervezte.

 

 

Vigyázzatok ma jól, mikor beszéltek, / És áhítattal ejtsétek a szót, / A nyelv ma néktek végső menedéktek, / A nyelv ma tündérvár és katakomba, /Vigyázzatok ma jól, mikor beszéltek!

(Reményik Sándor: Az ige – részlet)


Először Rónai Gábor művésztanár beszélgetett dr. Jójárt Györggyel a bemutatott képekről, a fényképezésről, azok műértékéről.

undefined                 Jójárt György: Vihar előttMegtudhattuk, hogy a doktor úr évtizedek óta készít fotókat, még Tóth István fotóművész kurzusára is beiratkozott, hogy elsajátítsa az ehhez szükséges tudásanyagot. Nem tartja magát fotóművésznek, képeit művészi alkotásoknak, inkább csak igényes amatőrnek. Ezzel a kijelentésével – látva a fotóit – lehet ugyan vitatkozni, csak fölösleges.

Fontosabbnak tartotta, hogy gyermekorvosi szakmai tevékenységében legyen minél profibb, a fotózást csak hobbinak tekintette.

Jójárt György színesben fényképez egy Nikon tükörreflexes géppel, Photoshoppal teszi „rendbe” a képeket. Ez alapvetően fényerő-korrekciót, színek erősítését-gyengítését, illetve a képek vágását jelentheti, bár ez utóbbit csak minimális mértékben alkalmazza.


 

Az okostelefont nem tartja jó minőségű fényképezésre alkalmas eszköznek, véleménye szerint ehhez a legjobb egy tükörreflexes gép. Közeli képekhez makró lencséket alkalmaz.
Szóba került még, hogy lesz-e további kiállítás a fotóiból, erre határozottan kijelentette, hogy nem, ez az utolsó kiállítása. Majd meglátjuk!

Ezt követően dr. Kürti György nyugalmazott gimnáziumigazgató beszélgetett Jójárt Györggyel középiskolai éveiről, szakmai pályafutásáról, nyugdíjba vonulását követően kifejtett tevékenységéről, ez utóbbival kapcsolatban főleg könyveiről.

Jójárt doktor 1941-ben született Cegléden, a ceglédi 1956-os eseményeket már átélte, sőt több emléke is van erről. Naplóját tűzhalál érte – szerencsére -, mert ha a pufajkások megtalálják, annak súlyos következményei lehettek volna rá és családtagjaira is. Nagyapja ebben hatékonyan segédkezett.

A gimnáziumban Velkey Imre volt az osztályfőnöke, aki óvta diákjait a forradalmi eseményektől, de nem tiltotta el őket. Emiatt is, később Velkey Imrét megfigyelték, és eljárást fontolgattak ellene. Szerencsére, erre nem került sor.

A gimnáziumban az akkori igazgató által kiválogatott diákokból álló osztályba járt, nem véletlen, hogy a 32-es osztályból 22-en kitűnő vagy jeles eredménnyel érettségiztek, többségük továbbtanult, 12-en orvosok lettek. Ezek még ma is impozáns mutatók lennének, de akkoriban kivételesnek számítottak.

Sok tanárukat – persze a hátuk mögött – ragadványnevekkel említették, így volt például Velkey Imre a ’Colos’, Márkus Artúr a ’Túró’. Igaz volt akkor is, hogy a diákok arra ragasztanak ilyen neveket, akiket vagy nagyon szeretnek, vagy ellenszenvesnek találnak. Itt az előbbiekről van szó!

Az érettségit követően orvosnak felvételizett Szegedre, de nem vették fel, mert a ’Párt’ ezzel ellentétes javaslatot tett. Egy évvel később újból próbálkozott, akkorra sikerült elérni, hogy a ’Párt’ legalább nem ellenezte egyetemi felvételét. Gyermekorvosként végzett, marasztalták is az egyetemen kutatóállásba, de a Párt ezt ismételten meghiúsította. Így Baján helyezkedett el orvosként, majd egy év múlva újra próbálkozott a kutatói állással. Most is a Párt bizonyult erősebbnek.

A kísérletezéssel felhagyott, 1969-ben a ceglédi kórházba helyeztette át magát, 1970-ben szakvizsgázott gyermekgyógyászként. A gyermekosztályt 1969-ig édesapja, dr. Jójárt József vezette Cegléden, nyugdíjba vonulását követően dr. Hídvégi Zoltán lett az osztályvezető.

Tudományos ambícióit nem adta fel, gyermekek vesemedence gyulladásának vizeletvizsgálattal való diagnosztizálását végezte el tömegesen Cegléden és a környező településeken. Ambícióit nem mindenki nézte jó szemmel, ezért disszertációját titokban készítette elő. A kórház igazgatója egy kölcsön-írógéppel is segítette ebben. Kandidátusi értekezését 1978-ban védte meg, 1989-ben a nyugdíjba vonuló Hídvégi Zoltánt követően ő lett a gyermekosztály vezetője. Ezt a pozíciót nyugdíjba vonulásáig, 2006-ig töltötte be. A nyugdíj nem jelentette a tevékeny élet abbahagyását, továbbra is végez gyermekorvosi tevékenységet.

A hivatali kötelezettségektől mentesülve több ideje lett hobbijára, a fotózásra is, illetve saját élményei és kutatásai alapján könyveket írt történelmi múltunkról. Eddig négy ilyen könyve jelent meg.

A jó hangulatú, sokszor humoros megjegyzésekkel kísért beszélgetés végén dr. Kürti György a további terveiről kérdezte a doktor urat. „A mű kész, az alkotó pihen!” volt a válasz. Ez nehezen hihető.

JI, a Krónikás

 Megjelent: Ceglédi Hírmondó. XXX. évf. 7. sz. 2019.április 4. p.28-29.


 

Dr. Jójárt György ceglédi vonatkozású könyveiről

Cegléd köztiszteletben álló gyermekgyógyásza az elmúlt hat évben négy olyan könyvet jelentetett meg, amelyek Cegléd közel- és távolabbi múltjával is foglalkoznak, szembesítenek bennünket. A könyvek fotóanyagát is Jójárt doktor készítette.
undefined

Az első könyve Bognár Zalán és Reznák Erzsébet társszerzőségével 2013-ban jelent meg ’Téglákba vésett történelem - A ceglédi fogolytábor története és téglafalainak feliratai’ címmel. A kötet második (bővített, javított) kiadása 2017-ben látott napvilágot. Cegléden volt a Kárpát-medence legnagyobb szovjet fogolytábora. Több mint kétszázezer áldozatot kényszerített a ceglédi huszár- és páncélos laktanyákba a kegyetlen sors, nem csak katonákat, de civileket is. Csak 1945 májusában 130 ezren fordultak meg itt. Sokuknak a szovjet fogság, kényszermunka lett a sorsuk, akik nem haltak meg és hazatértek, évtizedekig bélyegként viselték ezt magukon. A foglyok téglákba karcolt, vésett feliratait fénylépezte le Jójárt György (a könyv DVD mellékletében látható ebből másfél ezer fotó), ezek történeti feldolgozása állt össze könyvvé. A ceglédi (hadi)fogolytábor 2016 óta történelmi emlékhely.

Jójárt György második könyve a ceglédi kuláküldözésre emlékezik, amely ’Ceglédi Kuláksorsok a Kommunista Diktatúrában’ címmel jelent meg 2015-ben. Jójárt doktor kezdeményezte egy emléktábla létesítését is, amely végül a református nagytemplom falán került elhelyezésre. A kuláküldözésnek országosan 70 ezer, Cegléden ötszáz család esett áldozatul, az utóbbiakról név szerint is megemlékeztek a könyvet bemutató kísérő előadáson (ehhez kapcsolódó személyes családi emlékei a szerzőnek is vannak).

A harmadik könyv 2016-ban jelent meg ’A ceglédi református Öregtemető legszebb sírkövei’ címmel, amelynek teljes fotóanyagát a szerző készítette. Jójárt György több évig kutatta és tárta fel az Öregtemető sírjait, csak a fotózás egy éven át tartott. Sokszor már a megfelelő minőségű fényképek elkészítéséhez is gyomot kellett irtani, bozótot kellett vágni az elhagyatott területen. A 2010-ben a Kossuth Múzeumban rendezett kiállítást követően a temető elfeledett részeit rendbe tették, a régi sírköveket 2012-ben emlékparcellában állították fel. Ez utóbbi munkálatokat Jójárt György szervezte, sőt jórészt költségeit is maga viselte.

Jójárt Görgy (eddigi) utolsó munkája ’1956 A forradalom Cegléden’ címmel jelent meg 2018-ban. Ebben a műben a forradalom ceglédi történéseit dolgozta fel részben saját emlékei, illetve levéltári kutatások alapján.

A könyvek több helyen is megvásárolhatóak, például a Kossuth Múzeumban.

 

JI, a Krónikás


Megjelent: Ceglédi Hírmondó. XXX. évf. 8. sz. 2019.április 4. 17.p.

« Vissza az előző oldalra
A lap 0.015 másodperc alatt készült el. | Copyright 2021 Ceglédinfo, design by © Ceglédinfo
A látogatók száma 2015.02.16-tól: 1689833 | Ebben a hónapban: 3548 | Ma: 157 | jelenleg: 1 | Statisztika