HOLLÓ SÁNDOR

Érettségi éve: 1932 nappali tagozat a osztály

Cegléden született 1915-ben.

Holló Sándor mérnök és Ekker Ottilia fia. Tanulmányait 1932-ben a Ceglédi M. Kir. Áll. Kossuth Reálgimnáziumban és 1937-ben a budapesti műegyetem állatorvosi szakán végezte. Kezdetben gyakorlati munkát folytatott, a tudományos kutatómunka később következett. Magán állatorvos Ceglédbercelen, húsvizsgáló ellenőr Üllőn. Közben többször behívták katonai szolgálatra, majd két évre szovjet hadifogságba került (állatorvosként beteg közlegényeket kellett operálnia).

1949-54 között kutatói és vezetői feladatokat bíztak rá: az Országos Állategészségügyi Intézetben dolgozott, majd a Kaposvári Állategészségügyi Intézet igazgatójának nevezték ki. E két munkakörben elmélyítette ismereteit. Ezután 1954-ben kinevezték Bonyhádra az újonnan szervezett Állatorvosi Rendelőintézet élére vezető főállatorvosnak.

Lelkiismeretes munkájával és a korszerű műszerezettség segítségével Holló doktor néhány év alatt felvirágoztatta és továbbfejlesztette az intézetet. 1964-től a Szerológiai Állomás szakambulanciája szérumoltásokkal, a fertőzést okozó betegségek (brucellózis) megelőzésével, szükség esetén műtéti eljárásokkal foglalkozott.

A tapasztalatait szakközleményekben publikálta. Munkássága révén a bonyhádi intézet „az állategészségügyi állomások laboratóriumainak szervezése idején mintaképe a megyei szerológiai részlegek kialakításának”. A főorvos munkásságát „Kiváló Dolgozó” kitüntetéssel és „Aranykoszorús jelvény”-nyel ismerték el.

A megfeszített munka kikezdte a főorvos egészségét, ezért 1972-ben korkedvezménnyel nyugdíjazták. Fokozódó betegsége miatt visszavonultan élt. Bonyhádon a faddi temetőben nyugszik. A bonyhádi „állatkórház” az 1980-as évek második felében megszűnt.

Cikkei jelentek meg a Magyar Állatorvosok Lapja (1949-51) és az „Acta Veterinaria Acad. Sc. Hung.” (1951).

Bonyhádon hunyt el 1981. április 9-én.

Forrás: Kováts Jenő: Holló Sándor halála (Magyar Állatorvosok Lapja, 1981. okt. sz.).

K.T.

« Vissza az előző oldalra