FEHÉRVÁRY DEZSŐ VITÉZ
magyar-latin
1927-1936
Baján, 1887. május 9-én született. A budapesti tudományegyetem bölcsészeti karán - 1906-1910 és 1912-1913 - folytatott tanulmányokat. 1918. május 24-én a budapesti tanári vizsgálóbizottság előtt tette le szakvizsgáit. Szaktárgyai: magyar-latin. A német és a francia nyelv mellett horvátul is beszélt.
Munkahelyei: 1908-1909 A bajai állami tanítóképző internátusában nevelő tanár
1918-1922 Budapesten a Magyar Gazdaszövetség titkára
1921-1922 A közgazdasági egyetem agrárpolitikai tanszékén asszisztens
1922-1926 A Bajai újság c. politikai napilap felelős szerkesztője 1927.október 22-től a ceglédi állami Kossuth reálgimnázium helyettes tanára 1928.november 10-től rendes tanári kinevezést kapott 1936.szeptember 15-től, kilenc Cegléden töltött tanév után, áthelyezték a debreceni középiskolai tanárképző intézet gyakorló gimnáziumába (VKM 36.584/36.V.1. számú rendelete).
Ceglédi tanári tevékenysége A diploma megszerzése után Cegléd az első szolgálati helye. Heti 15-18 órában mindkét szakját – magyar és latin – tanította. Osztályfőnöki feladatot látott el, kivette részét az iskolai ünnepek lebonyolításában (pl. ünnepi beszédet tartott) 1928/1929 – 1931/1932. tanévben az ifjúsági könyvtár őre. 1932/1933 – 1934/1935.tanévben az önképzőkör vezetője. 1935/1936. tanév tandíjkezelő.
Iskolán kívüli tevékenysége: Tagja majd elnöke a Ceglédi Katolikus Kör és a Ceglédi Ipartestület kultúrbizottságának. Előadásokat tartott különböző helyi egyesületekben. Cikkeket írt a helyi és más vidéki lapokba, Magyar Asszony, Irodalomtörténet c. folyóiratba. A ceglédi vitézi kerület hadnagy-helyettese, a ceglédi vitézek önsegélyző egyesületének ellenőre. A ceglédi MOVE sportegyesület alelnöke. Az Országos Széchenyi Szövetség törzstagja
Családi állapota: nős, két gyermek
Szőnyi Sándor igazgató az 1936/37. évi értesítőben a következő szavakkal köszönt el tőle: „Szerény, nemes, finom tanári lelkületével és fáradhatatlan oktatói és nevelői gondjával, hitünk szerint, derék munkát fog kifejteni az új tanári nemzedék képzésében is.”
Forrás:
- A czeglédi áll. főgimnázium tanárainak törzskönyve 1899-től. (CKLG irattára)
- A reálgimnáziummá alakuló ceglédi m. kir. állami Kossuth-főgimnázium értesítője az 1927-28. iskolai évről. Szerk. Szőnyi Sándor. Cegléd. 1928.
- A ceglédi m. kir. állami Kossuth-reálgimnázium értesítője az 1928-29. iskolai évről. Szerk. Szőnyi Sándor. Cegléd. 1929.
- A ceglédi m. kir. állami Kossuth-reálgimnázium értesítője az 1929-30. iskolai évről. Szerk. Szőnyi Sándor. Cegléd. 1930.
- A ceglédi m. kir. állami Kossuth-reálgimnázium értesítője az 1930-31. évről. Szerk. Szőnyi Sándor. Cegléd. 1931.
- A ceglédi m. kir. állami Kossuth-reálgimnázium értesítője az 1931-32. évről. Szerk. Szőnyi Sándor. Cegléd. 1932.
- A ceglédi m. kir. állami Kossuth-reálgimnázium értesítője az 1932-33. évről. Szerk. Szőnyi Sándor. Cegléd. 1933.
- A ceglédi m. kir. állami Kossuth-reálgimnázium értesítője az 1933-34. évről. Szerk. Szőnyi Sándor. Cegléd. 1934.
- A ceglédi m. kir. állami Kossuth-reálgimnázium értesítője az 1934-35. évről. Szerk. Szőnyi Sándor. Cegléd. 1935.
- A ceglédi m. kir. állami Kossuth-reálgimnázium értesítője az 1935-36. évről. Szerk. Szőnyi Sándor. Cegléd. 1936.
- A ceglédi m. kir. állami Kossuth-reálgimnázium értesítője az 1936-37. évről. Szerk. Szőnyi Sándor. Cegléd. 1937.
|