Ma 2024. november 21. csütörtök, Olivér napja van. - Holnap Cecília napja lesz.

Naptár

SCHILZONG JÓZSEF

Érettségi éve: 1926 nappali tagozat a osztály

undefined

Aföldi Géza, eredeti nevén Schilzong József, Cegléden született 1908. június 22-én, más forrás szerint 24-én. Álnevei: Barna Endre, Czeglédy József, Székely János, Alföldi Géza.
Az Alföldi nevet először csak költői és írói álnévként használta, míg 1944 novemberében miniszteri engedéllyel hivatalosan is véglegesítették. 1926-ban érettségizett a Ceglédi Kossuth Gimnáziumban. Kecskeméten jogakadémiát végzett.
A Ceglédi Hírlapnál kezdte újságírói pályafutását, ahol hamarosan a szerkesztőség állandó tagjának számított. Nemcsak írt, hanem zeneszerző is volt egy személyben, aki egymás után komponálta zenés vígjátékait és operettjeit, melyek közül az 1933-ban alkotott „Csókos huszárok” című darabja országos hírnévre emelte.
A harmincas évek végén Budapestre került, ahol irodalmi pályafutása üstökösként emelkedett. Egy tucat lapnak volt egyidőben munkatársa, további színműveket, drámákat, kisregényeket írt.
Alkotó ereje mégis a költészet területén vált elismertté. Első verseskötete „Kész, mehet!” címmel még Cegléden jelenik meg 1936-ban és pár éven belül a harmadik kiadást is megéli. A harmincas évek elejétől bekapcsolódik a jobboldali, nemzeti szellemű politikai mozgalmakba, amelyeknek elkötelezett harcosává válik.
1943-ban megjelent „Csak a gyökér kitartson!” című második kötete bombaként robbant az akkori félfeudális uralkodó osztály szociálisan érzéketlen köreinek délibábos idilljébe.
Világosan látta a magyar parasztság sanyarú helyzetét és ennek a nemzetfenntartó rétegnek halálsikolya adja az alaphangot verseinek témájához. Ettől kezdve egycsapásra országosan ismert és elismert költővé válik. Verseit tucatjával közlik a „nemzeti” gondolat megvalósításáért harcoló lapok.
Érdeklődése egyre jobban a politika felé fordul és 1944-ben már a Temesváry László által szerkesztett A Nép c. hetilap vezércikkírója. Írásai kivétel nélkül a bolsevik Szovjetunió ellen élethalálharcát vívó magyarság dokumentumai.
1944 novemberében államtitkári rangban, a honvédelmi minisztériumban, a nemzetvédelmi propagandaosztály vezetőjévé nevezik ki, ő Szálasi propagandaminisztériumának államtitkára. Majd ezután a filmipari alap igazgatósági tagjául hívja meg. Egyik tagja lett a filmcenzúra ötös tanácsának. Ő volt a magyar-német bajtársi rádióórák előadója. A végsőkig harcoló magyar csapatokkal került 1945 tavaszán Nyugatra.
Alföldi az elsők között gondolta, hogy az emigrációba kényszerült nemzeti érzelmű magyarságnak újságra van szüksége, amely a világ különböző részeibe történt szétszórtságuk ellenére is összefogja őket. 1948 áprilisában, egy maroknyi elszánt, fanatikus magyar támogatásával, egy bajorországi kis falu „tyúkól nagyságú szerkesztőségéből” indítja útjára Hídverők címmel a később híres-hírhedtté váló, kéthetente megjelenő lapját. Olyan személyiségek támogatják írásaikkal az induló újságot, mint Nyírő József, Baráth Tibor, Padányi Viktor, Oláh György és Milotay István.
A Hídverők, Alföldi irányításával a nemzeti emigráció egyik legradikálisabb szócsövévé válik és 1962-ben bekövetkezett elnémításáig a világ minden sarkában olvasmánya az emigráció magyarságának.
Sorra jelennek meg újabb verseskötetei. Bár a körülmények miatt elég szegényes kiállításban, de annál tüzelőbb mondanivalóval.
1948-ban „Krisztusom, én Péter nem leszek!”, 1954-ben „A Kárpátokon majd találkozunk”. 1958-ban egymás után négy különböző válogatás, amelyek az elmúlt évek terméseit kötik csokorba „Gádoros, az csak Gádoros”, „Pajtás, a hited el ne add!”, „Áldás! Béke! Húgomasszony!” és „Én tovább nem hazudok!” címek alatt.
1954-ben a Hídverők szerkesztősége az emigrációs magyarság hathatós anyagi segítségével kibérli a bajorországi Teising-kastélyt. A kastélyban egy könyvtárat is működtetett és létrehozott egy sajtóarchívumot is, ahol Alföldi vezetésével „Történelmi és Társadalomtudományi Kutatóintézet” létesül, melynek egyik fő célkitűzése „a világ közvéleményével az igazságnak megfelelően megismertesse a magyar sorskérdéseket és ezáltal minél több támogatót találjon a nyugati országokban, egy akkor még reálisnak tűnő, a Nyugat segítségével megvalósítható felszabadítási küzdelemhez.” Ezen megfogalmazást mások egyszerűen így minősítik: „Alföldi Géza volt nyilas államtitkár, Fiala Ferenc exsajtófőnök, Henney Árpád exminiszter tagja volt a Szálasi-kormánynak, majd az emigrációban egymást váltva vezették a Hungarista Mozgalom Hírszolgálatát.”
1959-től több bírósági eljárás indul Alföldi ellen. A vádak: antiszemita, náci, nyilas stb. eszmék terjesztése. Végül 1962-ben a Hídverőket jogerős bírósági döntéssel betiltották a német hatóságok, Alföldit pedig 6 hónapi felfüggesztett szabadság-vesztésre ítélték. Mellékbüntetésként kitiltották Németországból. A kitiltás végrehajtása azonban elmaradt, mert akkoriban nem akadt ország, amely Alföldit befogadta volna.
Ezután különböző üzleti vállalkozásokkal - többek között borkereskedelemmel - kezdett foglalkozni, hogy megélhetését valamivel biztosítsa, de mindenbe belebukott. A végső döfést az adta, hogy 1967-ben előzetes értesítés nélkül - Alföldi adósságaira hivatkozva - a Teising-kastélyt azonnali árverésre bocsátották. Két koffert kitevő személyes holmijával és verseinek kézirataival távoznia kellett, a lap gyűjteményének nagy része pedig egyszerűen a szemétre került.
Alföldi Géza ettől kezdve megtört ember lett, a politikától teljesen visszavonult, verseket nem nagyon írt többé és 1991. október 25-én Essenben bekövetkezett haláláig kimondottan mostoha körülmények között tengette életét.

Művei: Csókos huszárok, zenés vígjáték, 1933; A legszebb dal, zenés vígjáték, 1934; Vihar a havasokon, d., 1934; Alászolgája tanú úr, zenés parasztkomédia, 1935; András nem megy haza, zenés parasztkomédia, 1935; Károly kereszt, csapat kereszt, életkép, 1935; Őrmester úr, jelentem alássan, vidám operett, 1935; Pétör a sarkára áll, falusi zenés vígjáték, 1935; Kész, mehet, v., Cegléd, 1936; Ezüsthuszár, zenés huszártörténet, 1937; Hapták, bundás, zenés vígjáték, 1937; Mintatűzoltóság, komédia, 1938; Pétör megmagyarázza a tűzrendészetet, komédia, 1938; Anyámasszony katonái, vidám zenés játék, 1940; Mindent a hazáért. (Nótás Varga István), magyar életkép, 1943; Csak a gyökér kitartson, v., Cegléd, 1943 [Schloss Teising, 1959]; Krisztusom, én Péter nem leszek, v., Rosenheim, 1948; A Kárpátokon majd találkozunk, v., Schloss Teising, 1957; Gádoros, az csak Gádoros, v., Schloss Teising, 1958; Áldás! Béke! Húgomasszony, v., Schloss Teising, 1958; Én tovább nem hazudok!, v., Schloss Teising, 1959; Pajtás, a hited el ne add!, v., Schloss Teising, 1959; Jön a feltámadás, v., Dortmund, 1986. Végrendelet: költemények / Alföldi Géza; [szerk. Dobszay Károly]. - Budapest: Gede, 2005.

Irodalom: Magyar könyvészet, 1921-1944, A magyar emigráns irodalom lexikona, összeáll. Nagy Csaba, A-G, 1990; Borbándi Gyula: Nyugati magyar irodalmi lexikon és bibliográfia, 1992

K.T.

« Vissza az előző oldalra