Naptár
|
SZELECZKY MIHÁLY
mennyiségtan-természettan
1920-1946
Monoron, 1888. szeptember 7-én született. Édesapja jó nevű asztalosmester, édesanyja Vladár Júlia. Szorgalmas munkával gondoskodtak 12 gyermekükről, akik közül 8 érte meg felnőtt kort. A szülők nagy gondot fordítottak gyermekek taníttatására. Szeleczky Mihály mindig jó tanuló volt. Érettségi után a budapesti tudományegyetem tanult, ahol mennyiségtan-természettan, mai elnevezés szerint matematika-fizika szakos tanári diplomát szerzett. Első munkahelye a szatmárnémeti királyi katolikus főgimnázium. 1911-től helyettes majd 1914 júliusától rendes tanárnak nevezték ki. 1918-ig tanított itt. Szatmárnémetiben ismerkedett meg feleségével, Ferenczy Irénnel, akivel 1919. augusztus 9-én kötött házasságot, két leánygyermekük született. A katolikus főgimnáziumban 1919-ben román állami intézmény létesült, a tanárok „foglalkozás nélkül maradtak”. Mivel nem volt hajlandó letenni a román állam megkövetelt hűség esküt kiutasították az országból. Egy évi állástalanság után 1920 szeptemberében lett a ceglédi állami főgimnázium tanára. Szaktárgyai mellett néhány tanévben szépírást is tanított. Elsőként kapcsolódott be a diákoknak díjtalan önképzési lehetőségként bevezetett fizikai laboratóriumi gyakorlatok oktatásába. Osztályfőnöki feladatokat látott el. Tanulmányi kirándulásokat vezetett a helyi ipari létesítmények pl. Népbank vízvezeték központja, városi villanytelep, MÁV fűtőház, hengermalom megismertetése érdekében. Leánya, Szeleczky Margit így emlékszik vissza kedves, szeretetre méltó alakjára: „… szerette tanítványait, végtelenül lelkiismeretesen, megértően, szelíd humorral tanította és nevelte is őket. Meg volt benne az a különös képesség, hogy a diákok által többnyire nehéznek tartott tárgyakat, a matematikát és a fizikát nagyon érthetően és türelmesen tudta átadni.” - Diáknak semmi sem könnyű! - intette ifjabb kollégáit nagyobb türelemre. A tanítás mellett számos iskolai feladat elvégzésével bízták meg. Vezetett játékdélutánt, cserkészőrsök tutorja, volt tanárértekezleti jegyző és tandíjkezelő. Az 1901-ben alakult, a szegény tanulókat tankönyvvel ellátó Segítőegyesület könyvtárosa. 1931/1932. tanévtől a tanári könyvtár őre, a világháborút követően az első részletes leltár készül az állományról. 1937. szeptember 1-jétől 1945-ig a gimnázium igazgatóhelyettese. Rövid ideig 1940. április 15-től július 1-ig, Szőnyi Sándor igazgató Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumba történő távozásától és az új igazgató Halász Gyula kinevezéséig ideiglenes megbízott igazgató. Így az 1939/1940. tanév értesítőjét is ő szerkesztette. Érettségi kormánybiztos, mennyiségtanból tankerületi tanulmányi felügyelő. Munkájának elismeréseként 1938-ban gimnáziumi igazgatói címmel tüntetik ki. 1946-től részt vesz a Dolgozók Gimnáziumához szükséges felvételi vizsgára felkészítő tanfolyam vezetésében, majd tanít is ezen a tagozaton. Iskolán kívüli tevékenysége Országos Középiskolai Tanáregyesület Budapest vidéki körének és a Magyar Nemzeti Szövetség ceglédi körének pénztárosa, Ceglédi Kaszinó Egylet választmányi tagja. Kultúrelőadásokat tartott MANSZ leányegyletben.
1946. október 1-től nyugdíjazták. Azonban ezután „… sem tudott megválni kedves iskolájától. Nap mint nap bejárt oda, … minden érdekelte, még az érettségi példákat is kidolgozta, együtt izgulva a diákokkal az eredményért.” 82 éves korában 1970. december 25-én hunyt el. A ceglédi Kálvária temetőben pihen feleségével együtt.
1995-ben a MTESZ ceglédi szervezete Cegléd a Tehetségekért névvel alapítványt hozott létre. Az alapítvány a természettudományos tantárgyakban kiemelkedő teljesítményt nyújtó középiskolás diákokat bronzplakettal jutalmazza, amelyet a kiváló tanáregyéniségnek is emléket állítva Szeleczky-díjnak nevezték el.
A gimnázium 2006. március 25-én – az Iskolai Emlékezet programhoz kapcsolódva – az I. emeleten található 17. tantermet Szeleczky Mihályról nevezte el.
Kálvária temető. Fotó: Volter Etelka (2022) GPS-koordináta: 47.174097; 19.810353
|