Ma 2021. március 5. péntek, Adorján napja van. - Holnap Leonóra napja lesz.
   

Naptár
Ke Sz Cs Sz Va
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31        

TÓTH MIHÁLY

matematika-fizika

1958-1996

« Vissza az előző oldalra

 

undefinedSzarvason született 1934. február 5-én, módos, evangélikus gazdálkodó család egyetlen gyermekeként. Édesapját 10 éves korában a II. világháború végén vesztette el. Édesapja halála után özvegy édesanyjával ketten próbálták a családi gazdaságot fenntartani. Nem sokáig tehették, hiszen az ősök által rájuk hagyott örökséget elvették tőlük, ami örök fájdalma maradt.

Általános iskolai tanulmányait Szarvason végezte. Ezután a tanítóképzős évek következtek Nagykőrösön. Tehetséges diák volt. Egyik tanára elmondása szerint – aki később gimnáziumunk tanára lett – a tanítóképzős tanári kar úgy tartotta, hogy Tóth Mihály az érettségi után bármilyen irányban tovább tudna tanulni. Valóban rendkívül sokoldalú, zenéhez, irodalomhoz, művészetekhez is értő, ugyanakkor a természettudományok világában is jártas ember volt.

Az érettségi után a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem matematika-fizika szakán folytatta tanulmányait. Itt is hamar kiemelkedett tudásával és szorgalmával egyetemista társai közül. Bekerült abba az Eötvös Kollégiumba, ahová az évfolyam legjobbjait válogatták össze. Az egyetem befejezése után felajánlották számára az egyik matematika tanszéken való bent maradást, de ezt nem fogadta el, hiszen menyasszonya már Cegléden tanított, így ő is itt kezdte a tanári pályát.
1957.augusztus 15-én nevezték ki a ceglédi Földváry Károly Általános Iskolába. 1958. január 25-től azonban már a ceglédi Kossuth Gimnázium tanára. Itt tanított 2006 végéig, nyugdíjba vonulásáig. Az akkori iskolavezetés hamar felfigyelt a fiatal kolléga tehetségére, munkabírására, kitűnő szervezőképességére. 1963-ban igazgatóhelyettessé nevezték ki.

Erre az időszakra esett – a demográfiai hullám levezetése miatt kialakult két műszakos tanítás, az 5+1-es oktatási forma bevezetése, a nyelvi tagozatok indítása. Igazgatóhelyettesként eltöltött utolsó években – Radványi Nagy József igazgató betegsége miatt – szinte egyedül vezette az iskolát.
1976.szeptember 1-jétől nevezték ki a gimnázium igazgatójának.

Irányítása alatt a gimnázium hagyományos jó hírét, eredményeit megtartva tovább fejlődött, korszerűsödött. Magas fokú szakmai hozzáértését, lelkiismeretes, fáradságot nem ismerő munkáját városszerte, sőt megyeszerte elismerték és tisztelték. Hosszú pályafutása alatt mindvégig élvezte a nevelőtestület bizalmát, melyet határozott és demokratikus vezetési módszerével, következetességével, korrekt emberséges magatartásával, egyenes és őszinte véleménynyilvánításával, széles látókörű tudásával és mintaszerű életével vívott ki magának. 1972-től vezetésével vett részt a gimnázium nevelőtestülete a fakultáció bevezetését megelőző országos kísérletben. A jelentős tartalmi megújulást hozó munka eredményét kiváló képességeivel segítette beépülni a tanárok egyéni és az iskola közösségének szakmai, pedagógiai fejlődésébe. Munkássága idején a Kossuth Gimnázium az országos rangsorban is előkelő helyet foglalt el. Az Országos Tanulmányi Versenyek döntőiben rendszeresen találunk ceglédi gimnazistát. Ez az elismerés matematikatanárként Neki és tanítványainak is megadatott. Legfontosabbnak azonban azt tartotta, hogy minden diák törekedjen képessége maximumára, és így sikeres életpályájuk legyen.

Igazgatóként nevéhez fűződik az épület hetvenes évekbeli átalakulása és a nyolcosztályos képzési forma újra indítása.

A gimnázium ma is élő kulturális hagyományainak kialakításában, ápolásában Tóth-Czifra Mihály igazgató úrnak jelentős szerepe volt: éneklő osztályok versenyének elindítása, a gimnázium leánykarának országosan ismert kórussá válása, kulturális bemutatók megrendezése.

A kemény, határozott, szigorú tanár és vezető, egy rendkívül mély érzésű, a tanítványaiért és kollégáiért aggódó lelket takart.

Munkáját tanítványai és kollégái mellett az oktatás városi, megyei és országos vezetése is elismerte. Több kitüntetés tulajdonosa: Oktatásügy Kiváló Dolgozója (1974), Munka Érdemrend bronz fokozata (1980), Haza Szolgálatáért bronz fokozata (1981), Kiváló Pedagógus (1985)

1996-ban nyugdíjba vonulásakor, hosszú és eredményes pedagógiai munkájáért, Göncz Árpád köztársasági elnöktől a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét vette át.

2003-ban Cegléd Város képviselő-testülete díszpolgári címmel ismerte el több évtizedig tartó iskolavezetői és közéleti munkáját.

Nyugdíjas éveiben nagy örömet jelentett számára, hogy dr. Beck György, egykori tanítványa 2002-ben matematikatanári díjat alapított a ceglédi matematikatanárok munkájának elismerésére. Az elismerés feltételrendszerét és az odaítélés lebonyolítását Tóth-Czifra Mihály irányította. Halála után, 2008-tól ezt a kitüntetést Tóth-Czifra Mihály-emlékdíj néven adják át. (Az egykori igazgatót ábrázoló emlékdíj bronzplakettjét Bakiné Csóka Zsuzsanna éremtervező művész készítette).

 

2007.augusztus 25-én Tóth-Czifra Mihály hosszú szenvedés után elhunyt. Augusztus 31-én a család mellett pályatársai, nyugdíjas kollégái, a gimnázium tantestülete, a város vezetése és volt diákjai kísérték utolsó útjára a ceglédi Kálvária temetőbe. A gyászszertartáson a város nevében Földi László polgármester, a volt diákok nevében Rátóti Zoltán színművész, a gimnázium nevében dr. Kürti György igazgató búcsúzott tőle.

 

 

Készült:

Giba István alpolgármester a díszpolgári cím átadásakor elmondott méltató beszéde (megjelent: A ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium Értesítője a 2003/2004-es tanévről. Cegléd, 2004.) és dr. Kürti György gyászbeszéde (megjelent: A ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium Értesítője a 2006/2007-as tanévről. Cegléd, 2007.) alapján.

« Vissza az előző oldalra
A lap 0.047 másodperc alatt készült el. | Copyright 2021 Ceglédinfo, design by © Ceglédinfo
A látogatók száma 2015.02.16-tól: 1689823 | Ebben a hónapban: 3538 | Ma: 147 | jelenleg: 1 | Statisztika