Ma 2024. április 18. csütörtök, Andrea napja van. - Holnap Emma napja lesz.

Naptár

SÁRKÁNY JÓZSEF

történelem-földrajz

1912-1946

undefined Bereg megyében, Kárpátalján Izsnyéte nevű kicsiny magyarok és ruszinok által lakott faluban született. Édesapja az ottani református iskola tanítója volt. Az érettségi vizsgát Munkácson tette le. Kollégistaként ismerte meg későbbi tanártársát, Velkey Jánost, aki szintén ekkor tanult a munkácsi gimnáziumban.

1908-ban szerzett Budapesten középiskolai tanári diplomát. Földrajz-történelem-filozófia szakos tanárként tanított nyugdíjazásáig. Tanári munkáját Szegeden kezdte. 1912-ben kapott kinevezést a Ceglédi Magyar Királyi Állami Főgimnáziumba, ahol 1946-ig tanított.

Sikeres pedagógus volt. Tanítványai szerették, tanártársai tisztelték. Ő volt az iskola első igazgatóhelyettese is, igaz, ezt a feladatot mindössze egy évig töltötte be. Évtizedeken át volt a történelem és földrajz szertár őre. A korabeli évkönyvekből tudjuk, hogy rendszeresen vitte tanítványait kirándulásokra, megismertetve velük az ország távolabbi tájait. Mivel az I. világháborúban mentesült a katonai szolgálat alól, ez időszakban három osztálynak is osztályfőnöke volt.

1946-ban un. „B” listára került, állását vesztette. A gimnáziumban ma is fellelhető hivatalos iratban ez úgy szerepel, hogy nyugdíjazása „hozzátartozói ellátási igénnyel” történt, ami azt jelentette, hogy a család egyetlen bevételi forrása a feleségének tanítói fizetése maradt.

Fiatal tanárként olyan kollégákkal tanított együtt, mint Oppel Jenő, Pais Dezső, Paulovits Károly, akiknek neve a ceglédi helytörténetírásban mai is jól ismert. Feltehetőleg hatásukra és egyéni érdeklődése, no meg tanári szakja miatt hamar bekapcsolódott a város helytörténeti kutatásába, aktívan részt vett a város közéletében. Az iskolai és iskolán kívüli munkássága mellett – kinevezett igazgatóként vagy külső munkatársként – a Kossuth Lajos emlékének ápolására létrehozott múzeum szervezője, irányítója, tudományos dolgozója volt. 1917-ben döntött az akkori városi tanács a múzeum létrehozásáról és ötfős bizottságot bízott meg annak végrehajtására. Ennek, a szervező munkát magára vállaló egyik tagja volt Sárkány József. Az első öt évben a múzeum igazgatója volt. 1947-től 1955-ig, végleges nyugdíjba vonulásáig, újból az intézmény igazgatója lett. Még egyszer vállalnia kellett a háború idején szétzilálódott Kossuth-gyűjtemény újjászervezését, az elpusztult tárgyak és dokumentumok lehető pótlását és rendszerezését.

Történeti kutatómunkájának gerincét mindvégig Kossuth Lajos életének, munkásságának, Cegléd és Kossuth kapcsolatának megismerése és – hiszen pedagógus volt – annak mind szélesebb körben való megismertetése jelentette. 13 tanulmánya, összeállítása jelent meg. Ezek közül kiemelkedő a „Kossuth Lajos élete és egyénisége” valamint a „Kossuth Lajos élete és hagyatéka” című munkája.

Cegléd – a „fogadott” szülőváros – történetének, ezen belül is elsősorban a városhoz kapcsolódó nagy egyéniségek munkásságának megismertetésére megszámlálhatatlanul sok újságcikket szentelt. Az ilyen cikkek egy részét „Nagy idők sodrában” címmel tanítványai adták ki. A ceglédi születésű, illetve az itt megfordult, városról megnyilatkozó írók művészek, tudósok munkásságának tanulságos gyűjteménye a „Cegléd az irodalomban” című kiadvány, de a református egyház történetéről írott dolgozatai szintén fontos helytörténeti adatokat tartalmaznak. (”Emlékkönyv Cegléd reformációjának 400-ik évfordulójára”.

Jellemző alakja volt a két háború közötti Cegléd utcáinak. Hóna alatt mindig könyvekkel, gyors léptekkel sietett, vitte kéziratait, szervezte előadásait. Ha a mai idősebb nemzedékből valaki még emlékezik rá, már egy megtört, elfáradt emberre emlékezhet. 70. születésnapján pedig volt tanártársa, Simon Laci bácsi tréfás versben imígyen írt róla:

„Mert ki oly frissen talpalva
E nagy várost benyargalja,
S aki oly fürgén cikázik
Cegléd – Kecskeméttől – Vácig
Most amott van, majd emitten,
Mint lidércfény tovalibben
S alig számol néhány százig,
Már Pest felé vitorlázik,
…És ha… még volna szárnya
Öccséhez is messze szállna…
Mondom, ki minderre képes,
Csak „papíron” hetven éves.”

Az, hogy Cegléden a Kossuth-kultusz kialakult, élt és mai is él, több okhoz, eseményhez és több személyhez köthető. Ezek közül egyik mindenképpen Sárkány József tanár úr, a múzeum alapítója és első igazgatója.

Idős korában lányánál élt Budapesten. 1972. augusztus 18-án halt meg. Végakarata szerint Cegléden, Kossuth városában a református öregtemetőben temették el.

undefined Református öregtemető. Fotó: Volter Etelka (2022)
GPS-koordináta: 47.180228; 19.791987

2001.május 8-án a ceglédi Városvédő és Szépítő Egyesület rendezésében a város lakossága megemlékezett a városalapítás évfordulójáról. A városalapítók szobrának megkoszorúzása után az ünnepség a városháza dísztermében folytatódott. Majd a városháza udvarán kialakított Ceglédi Panteonban felavatták Sárkány József nyugalmazott gimnáziumi tanár, Cegléd neves helytörténészének, a Kossuth Múzeum megalapítójának márványtábláját. Az avatáson beszédet mondott dr. Kürti György, a Kossuth Lajos Gimnázium igazgatója.

2014.szeptember 21-én a Turini Százas Küldöttség és Múzeumbaráti Kör és a Ceglédi Kossuth Gimnazisták Öregdiák Egyesülete Kossuth Lajos toborzó beszédének 165. évfordulója alkalmából a gimnázium 214-es tantermét Sárkány Józsefről nevezte el.

Sárkány József munkái a Kossuth Lajos Gimnázium könyvtárában

Sárkány József munkái a Kossuth Lajos Gimnázium könyvtárában

Sárkány József: Cegléd az irodalomban. = A ceglédi m.kir. állami Kossuth Gimnázium évkönyve az 1942-43. tanévre. 1943

Sárkány József: Cegléd az irodalomban. 1943

Sárkány József: Cegléd az irodalomban. Reprint. cop.1943

Sárkány József: Dr. Ballagi Aladár munkái. Klny. 1934

Sárkány József: Gróf Széchenyi István élete és eszméi.1941

Sárkány József: Kossuth Lajos élete és egyénisége. 1937

Sárkány József: Nagy idők sodrában. 1929.

Élő tanítások : Ballagi Aladár kisebb munkái. Életrajzi bevez. ellátta Sárkány József. 1934

Emlékkönyv Cegléd reformációjának 400-ik évfordulójára. Összeállította. Sárkány József. 1928

Kossuth Lajos levelei fiaihoz. Közli Sárkány József. 1924

A lélek ébresztő ábrái. Egybeállította Sárkány József. 1935

Szilágyi Miklós: In memoriam Sárkány József (1885-1972) Klny. 1973.

« Vissza az előző oldalra