Ma 2021. április 22. csütörtök, Csilla napja van. - Holnap Béla napja lesz.
   

Naptár
Ke Sz Cs Sz Va
      1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30    

PAIS DEZSŐ

latin-görög-magyar

1912-1919

« Vissza az előző oldalra

 

PAIS DEZSŐ (1886-1973)

 

undefinedZalaegerszegen született 1886. márc. 20-án. Magyar – latin – görög szakos tanár, nyelvész, egyetemi tanár. Szülővárosa főreál gimnáziumában érettségizett, majd a budapesti tudományegyetemen Eötvös-kollégistaként szerzett oklevelet. Tanári pályáját 1911-ben a soproni főreáliskola helyettes tanáraként kezdte.
1912-ben került Ceglédre helyettes tanárnak, 1913-tól a gimnázium rendes tanára. Magyar és latin nyelvet tanított, osztályfőnöki megbízatást teljesített. 1914-1917 közötti tanévekben a gimnáziumi Toldy Ferenc Önképzőkör tanárelnöke volt. Felolvasásokat tartott a Ceglédi Szabad Líceumban. A Cegléden töltött években is a tudományos élet aktív szereplője: rendszeresen jelentek meg nyelvészeti írásai, számos tudós társaság tagja.
Gimnáziumi évei alatt kutatásokat végzett Cegléd helynév eredetére vonatkozóan. 1914-ben a Magyar Nyelv c. folyóiratban, Egy fűzfa-név címmel jelent meg az a közleménye, amely részletes, történeti forrásokra és nyelvészeti kutatásokra támaszkodó, ma is elfogadott, magyarázatát adta városunk elnevezésének.
1919 februárjában a budapesti III. kerületi állami gimnáziumba osztották be. A „sok reményre jogosító tudós és hivatásának teljes odaadással élő gondos pedagógus távozásá”-t „érzékeny veszteségnek” nevezte a Ries Ferenc igazgató (Értesítő, 1918-1920).

 

A tudós-tanár pályájának főbb állomásai:

  • 1924-től a budapesti egyetemen tanított.
  • 1928-től Magyar Nyelv c. folyóiratnak társszerkesztője, 1943-től szerkesztője a lapnak.
  • 1930-tól Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1941-től rendes tagja.
  • 1933-37-ben Eötvös Kollégium tanára.
  • 1937-1959 a budapesti egyetem magyar nyelvtudományi tanszék vezetője.
  • 1943-1949 az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának elnöke.
  • 1951-ben Kossuth-díjat kapott.
  • 1953-tól Benkő Lóránddal szerkesztette a Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai c. sorozatot és a Nyelvünk a reformkorban c. tanulmánykötetet. Sok éven át elnöke volt a Helyesírási Bizottságnak és az Akadémia Nyelvtudományi Bizottságának.

 

A nyelvtudomány minden ágát művelte, legszívesebben mégis a szószármaztatással és szótörténettel foglalkozott. undefinedSzámos új utat nyitott a kutatás számára. A magyar történeti személynévkutatás elméletét ő rendszerezte, elsőnek alkotta meg a középkori személynévadás jelentéstanát.
Új műfajt teremtett a teljes szócsaládok vizsgálatával. Munkásságának egy másik területe a nyelvemlék-magyarázat, pl. Halotti Beszéd. Anonymus krónikáját lefordította magyarra (1926).
Foglalkozott a mondattanelmélettel és a hangtörténet kutatásának módszertanával.
Ezernél több szakközlemény mellett számos tudomány - népszerűsítő cikket írt. Helynévmagyarázatok és etimológiák százai őrzik nevét.
Nemcsak elődei szellemi hagyományait adta át, mint tudós és tanár egyaránt iskolát is teremtett.

Életrajz és munkásság bővebben itt.

Fő művei:
A veszprémvölgyi apácák görög alapítólevele mint nyelvemlék (1939); A Halotti Beszéd olvasása és értelmezése (1942); Magyar szóalaktan 1. Szóösszetétel (1949); Egy szószervezet szétágazásai a magyarban és más finnugor nyelvekben (1962); Régi személyneveink jelentéstana (1966); Életem, emlékeim, találkozásaim (1973).

Budapesten, 1973. április 6 - án hunyt el, a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra. Szülővárosa 1986-ban tiszteletére díjat alapított. 2003. június 21-én posztumusz Magyar Örökség-díjjal tüntették ki.

A gimnázium 2005. március 5-én – az Iskolai Emlékezet programhoz kapcsolódva – a földszinten található 2. tantermet Pais Dezsőről nevezte el.

« Vissza az előző oldalra
A lap 0.020 másodperc alatt készült el. | Copyright 2021 Ceglédinfo, design by © Ceglédinfo
A látogatók száma 2015.02.16-tól: 1729445 | Ebben a hónapban: 17716 | Ma: 924 | jelenleg: 2 | Statisztika