Ma 2021. április 22. csütörtök, Csilla napja van. - Holnap Béla napja lesz.
   

Naptár
Ke Sz Cs Sz Va
      1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30    

KÜRTI BÉLA

testnevelés

1957-1967

« Vissza az előző oldalra

 

undefined1915.november 10-én született Hatvanban.
A helyi állami reáliskola diákja volt. Középiskolás évei nagy hatással voltak rá, amely meghatározta életpályáját. Amikor az 5. osztályban megalakultak az ifjúsági egyesületek, jeles tanulóként, vezetője lett az önképzőkörnek, a sportkörnek és a cserkészcsapatnak. Állandóan kisebbekkel foglalkozott, és önkéntelenül is belenőtt a pedagógus-szerepbe. Jeles eredménnyel érettségizett 1935-ben.
Szegeden az Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskolára iratkozott be magyar irodalom – történelem – testnevelés szakra. A főiskola elvégzése után a ceglédi állami polgári fiúiskolához osztották be, próbaszolgálattal megbízott óraadó helyettes tanárként. Mind a három tantárgyát tanította, és rengeteget foglalkozott tanórákon kívül is az ifjúsággal.

Ekkor közbeszólt a II. világháború és behívták katonai szolgálatra. Nyomasztó hangulatban vonult be 1944. januárjában a tiszti iskola első évfolyamára. Szomorú tapasztalatokkal gazdagodott a Kárpátokban és az Al-Dunánál, végül egyenesen a hadapród iskoláról került bevetésre 1944 őszén a csepeli fronton. Katonaként átélte a teljes kiszolgáltatottság érzését, sebesültként megismerte a tábori kórház életét, hadifogolyként hónapokon át érezte az éhezés és fázás kínjánál sokkal gyötrőbb lelki szenvedést, a hazavágyás csillapíthatatlan fájdalmát.
1946. január 19-én érkezett haza a hadifogságból, nagyon nehéz anyagi körülmények közé. Az óriási infláció miatt tanári fizetése fabatkát sem ért. Hogy ne éhezzen, délutánonként eljárt napszámba, ha adódott lehetőség. Ilyen körülmények között ismerkedett meg a feleségével. Júliusban megtartották az eljegyzést és december 7-én házasságot kötöttek.
Meglepetésére a Budapest vidéki tankerületi főigazgató 1947. május 22-én kelt leiratában őt bízta meg az iskola igazgatásával. Átvette az iskola vezetését és egyre több jelből kezdte észlelni, hogy az értelmiség csak megtűrt társadalmi réteg marad, ha nem áll be pártkatonának. Ezért 1948 júniusában elbúcsúztatta az utolsó polgári iskolát végzett két osztályt, rendezte az irattárat és egészségi okokra hivatkozva augusztusban lemondott igazgatói megbízatásáról.
Lemondása után elhatározta: magyar irodalmat és történelmet nem tanít, ő nem fogja a „múltat végképp eltörölni”. Szeptemberben jelentkezett a párt által megbízott új igazgatónál és kérte, hogy csak testnevelést taníthasson. Az iskolák államosításával a polgári iskolákból létrejött a mai Táncsics Mihály Általános Iskola, ettől kezdve közel 1000 tanuló testnevelés oktatását kellett ellátnia.
Boldogan dobta magát a munkába, s rövid idő elteltével tanítványaival letarolták a városi és megyei bajnokságokat. 1954-ben leányaival megnyerték Magyarország általános iskolás tornászbajnokságát, fiai pedig az 5. helyen végeztek. A 13 éves Füle Jutka tanítványa megnyerte az országos egyéni bajnokságot.

1957-ben meghívták a Kossuth Gimnáziumba a leányok testnevelésének oktatására. Két év múlva tanítványai már az 5. helyen végeztek az országos középiskolás tornász bajnokságon.
1968-ban a gimnázium közgazdasági tagozata levált és önálló iskolaként folytatta munkáját. Hosszú töprengés után a jobb testnevelési lehetőségek érdekében átment az új iskolába, onnan ment nyugdíjba 1976-ban.

1950. december 12-én útjára indította a Cegléden addig ismeretlen sportágat a szertornát, a Ceglédi Építők Sportkörének keretében. Nem voltak megfelelő tornaszereik, nem volt még sportruházatuk sem. De a lelkesedése, hogy a semmiből valami szépet hoznak létre, átragadt tanítványaira is. 1952-től kezdve sorra nyerték a különböző korosztályokban a bajnokságokat. 1964-ben elnyerték a „Magyarország legjobban nevelő tornaszakosztálya” címet. Hét tornásza került be a különböző válogatott keretekbe, közülük a legtehetségesebb, Füle Judit, megnyerte 1960-ban Magyarország mesterfokú bajnokságát.
Az ő pályafutása valóban rendkívüli. Amikor 10 éves korában, V. osztályos tanulóként a keze alá került, felfigyelt a rendkívüli akaraterejére és szorgalmára, de egy percig sem gondolta volna, mi lesz, mi lehet a csípőficammal született féloldalas kislányból. Merész terve született: külön baloldalas edzéseket végeztetett vele és megtörtént a csoda: 1954-ben Magyarország úttörő bajnoka, 1955-1957 között többszörös középiskolai és ifjúsági magyar bajnok, 1957-től már tagja a magyar válogatottnak. 1958-ban részt vesz a moszkvai világbajnokságon, 1960-ban tagja a római olimpiai csapatnak, 1961-ben lóugrásban a lipcsei Európa-bajnokság V. helyezettje. 1962-ben felér pályája csúcsára: a prágai világbajnokságon az összetett versenyben a világ közel száz legjobb tornásza közül a 9. helyen végzett.

Kürti Béla amikor nyugdíjba vonult, öregkorára vissza akart térni kényszerűségből elhagyott szaktárgyaihoz, az irodalomhoz és történelemhez. Már volt szabad ideje, és belevette magát a helytörténeti kutatásba. Hosszú éveken át bújta a könyvtárakat, levéltárakat, múzeumokat. Kutatásai során a társadalmi egyletek, a sportegyesületek történetével foglalkozott, közel egy évtized telt el pályamunkák írásával. Valamennyi dolgozata megyei vagy országos díjat nyert.
undefinedKürti Béláné (gazd.vezető 1961-1980) és Kürti Béla Nyugdíjas találkozó - 2010.november 12. gimnáziumHelytörténeti munkássága szellemi örömmel töltötte el, gazdaggá tette nyugdíjas éveit. Adatgyűjtése során kezébe került sok értékes trófea, így merült fel a gondolat: a sport történeti adatai mellett gyűjtsék össze a tárgyi emlékeket is, hiszen ezek is sokat tudnak mesélni a múltról.
1978. december 12-én néhány idős sportemberrel összefogva megalakította a Ceglédi Sporttörténeti Bizottságot, célul tűzték ki: gyűjtsék össze a város sportjának minél több tárgyi emlékét. Éveken át dolgoztak a legmostohább körülmények között. Nem volt helyük sem a munkára, sem a gyűjtemény elhelyezésére.
Fáradozásuk nem volt hiábavaló, 1991 júliusában az önkormányzat átadta a Bizottságnak a Gubody u. 9. sz. épületet, hogy ott a gyűjteményt megfelelően elhelyezhessék és kiállításaikon a város lakosságának bemutassák. Fél év alatt teljesen felújították az elhanyagolt épületet és szépen be is rendezték.
1992. május 10-én megnyílt az ország első vidéki sportmúzeuma. Ma már a gyűjteményt országosan ismerik és elismerik.
Béla bácsi jól dolgozott tanárként, edzőként, vagy éppen helytörténészként. A munkája, hivatása mellett mindig megtalálta az aktív kikapcsolódást, gyermekkorától örömét lelte a kerti munkában egészen idős koráig, amíg bírta azt végezni.
Soha nem volt káros szenvedélye, minden áldott nap gimnasztikázott, őrizte fizikai erőnlétét, tette ezt aggastyán koráig. Ezután is naponta láthattuk sétálni a Gubody-kert környékén belekarolva fiába, dr. Kürti Györgybe.
Mérhetetlen tudásszomja hajtotta, űzte az olvasás, a helytörténeti, a sporttörténeti kutatás irányába, a folyamatos tevékenység megőrizte a szellemi kondícióját is.
Kilencven éves kora táján már panaszkodott, hogy romlik a látása, már nem arcról, hanem hangjáról ismerte fel az ismerőseit, és tette ezt még száz fölött is bámulatos pontossággal.
Mindig új tennivalókat tűzött ki maga elé – ez tartotta életben – a tizenegyedik könyve után közel száz évesen dolgozott a tizenkettediken.
Szerető családja és ez – a folyamatos önmaga elé feladatokat állító gondolkodás – segítette át azon a csapáson, amikor elvesztette szeretett feleségét majd hat évtizedes házasság után.
Biológiai csoda és nagyszerű ember volt, megadatott neki, hogy emberhez méltó, alkotó idős kort élhetett meg.

Tevékenységéért számos elismerésben részesült, közöttük Cegléd Díszpolgára címet kapott 1995-ben, és ő a szó valós értelmében díszpolgárunk, példaképünk volt.
2018.február 26-án hétfőn délután fél négykor, élete százharmadik évében itt hagyta a földi világot, de a szemlélete itt marad velünk.

Károly Tamás

 

Megjelent: A Ceglédi Panoráma online oldalán 2018. február 27-én

 

undefined
 


 

Kürti Béla művei

a ceglédi Városi Könyvtár katalógusa alapján

 

  1. Ceglédi helytörténeti olvasókönyv. Cegléd. [199?]. 93 fol.
  2. A ceglédi Ipartestületek története : 1884-1949. Cegléd. [199?]. 81 fol.
  3. Ceglédi olimpiai kalauz. Cegléd. Ceglédi Sporttört. Biz., 1996. 144 p.
  4. Ceglédi sporttörténeti kronológia. Szerk. Kürti Béla. Cegléd. Ceglédi Sporttörténeti Alapítvány. 2009. 148 p.
  5. A ceglédi tornasport 25 éve : 1950 – 1975. Cegléd.1975. 28 p.
  6. A ceglédi tornasport története képekben, 1950-1976. Cegléd. Ceglédi Sporttörténeti Alapítvány. 2011. 130 p.
  7. Egyleti élet a régi Cegléden 1842-1949. Cegléd. Ceglédi Sporttört. Biz. 1993. 114 p.
  8. Eltűnt iskolák nyomában : A polgári Iskola története és művelődéstörténeti szerepe Cegléden : 1869-1948. Cegléd. Kossuth Múzeum. 1989. 103 p. (Ceglédi füzetek, 25.)
  9. Fejezetek a ceglédi sport múltjából, 1884-1984. Cegléd. Városi Tanács VB. 1984. 190 p.
  10. Írók és költők vallomása Ceglédről : Irodalmi olvasókönyv. Összeáll. Kürti Béla. Cegléd. Ceglédi Sporttörténeti Alapítvány. 1998. 118 p.
  11. Iskolán kívüli művelődés Cegléden : 1867-től napjainkig. Cegléd. Ceglédi Sporttörténeti Alapítvány, 2000. 84 p.
  12. A Kárpátoktól a Rajnáig : Háborús emlékeim. Cegléd. Ceglédi Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola. 2003. 80 p.
  13. Takácsok Hatvanban. Cegléd. Magánkiad. 2011. 149 p.
  14. Tallózás a ceglédi sport múltjában. Cegléd. KÖZGÉP S. E. 1987. 100 p.
  15. A vidék első sportmúzeuma 1992-2002 : Cegléd Városi Sporttörténeti Gyűjtemény. Szerk. Kürti Béla, Tószegi Miklós. Cegléd. Akcident Nyomdaipari Kft. [2002]. 28 p.

 

 


 

A városi Sporttörténeti Gyűjteményt Kürti Béla tanár úrról nevezték el.
A névadó ünnepséget 2019. március 9-én szombaton tartották. Az eseményen megemlékeztek a Sporttörténeti Gyűjtemény létrehozásának negyvenedik évfordulójáról is.

undefined

 

 undefined

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

undefined

« Vissza az előző oldalra
A lap 0.016 másodperc alatt készült el. | Copyright 2021 Ceglédinfo, design by © Ceglédinfo
A látogatók száma 2015.02.16-tól: 1729334 | Ebben a hónapban: 17605 | Ma: 813 | jelenleg: 1 | Statisztika