Hír, program, komment

C.Tóth Norbert (érettségi: 1992) a Magyar Tudományos Akadémia doktora

M E G H Í V Ó

Az MTA Doktori Tanácsa meghívja Önt

C.TÓTH NORBERT

MTA doktora címre benyújtott

"A magyar királyság nádora. A nádori és helytartói intézmény története (1342-1562)"

című értekezésének 2017. december 1-jén 10³⁰ órakor, az MTA Székház Nagytermében

(1051 Bp., V., Széchenyi István tér 9.) tartandó nyilvános vitájára.

Az értekezés opponensei:

Blazovich László, az MTA doktora

Draskóczy István, az MTA doktora

Tringli István, PhD

Az értekezés megtekinthető az MTA Könyvtárában (Bp. V., Arany J. u. 1.), valamint az MTA honlapján (http://mta.hu/doktori-tanacs/folyamatban-levo-doktori-eljarasok-105296). A nyilvános vitában minden jelenlévő részt vehet és írásban előzetesen is, a hozzászólást aláírásával vállalva észrevételt tehet.

Tudományos életrajz*

 C.Tóth Norbert alap- és középfokú iskoláit Cegléden végezte, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán 1997-ben szerzett történelem szakos tanári diplomát és ugyanekkor fejezte be a medievisztikai specializációt is. Az egyetem után - Rácz György ajánlására - a Borsa Iván vezette Zsigmond kori oklevéltár akadémiai kutatócsoportban kapott állást és kapcsolódhatott be a forráskiadvány készítésébe. Immáron húsz éve, miközben a kutatócsoport neve, a vezetője és telephelye is megváltozott, ott dolgozik. Kezdetben Borsa Iván és Szentgyörgyi Mária útmutatásával vett részt a munkálatokban, 2007 óta pedig irányítja is az oklevéltár szerkesztését. 1999 és 2006 között a PPKE BTK Medievisztikai Intézetében, 2000 és 2004 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Régészeti Intézetében, míg 2011-ben a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Segédtudományi Tanszékén volt megbízott előadó.

            Az egyetemen Barta Gábor óráinak köszönhetően a Mohács körüli esztendők történései felé fordult az érdeklődése, ez azonban Barta Gábor halála után Szovák Kornél, Rácz György és Kubinyi András hatására a középkori magyar történelem korábbi periódusaira tevődött át. Történelem szakos dolgozatát az esztergomi stefanita rend Árpád kori hiteleshelyi oklevélkiadásából Solymosi László, míg medievisztikai szakdolgozatát az egyházi földesuraság alátartozó mezővárosok témából írta Kubinyi András vezetésével. Doktori disszertációját 2005-ben ugyancsak Kubinyi András témavezetése mellett védte meg az ELTE BTK Történettudományi Doktori Iskolájában, Szabolcs megye hatósága a Zsigmond-korban (1387-1440) címmel. 2004-ben Akadémiai Ifjúsági, 2011-ben Kristó Gyula Díjban részesült. 2006-ban A középkori Magyar Királyság megyéinek járásai és azok kialakulása, 2011-ben pedig Magyarország késő-középkori főpapi archontológiája (1458-1526) című témában nyerte el az Akadémia Bolyai János Kutatási Ösztöndíját. Közben, 2009-ben sikeresen pályázott Egy Habsburg-hű nagyúr különös házassága (Bátori István nádor és Zsófia mazóviai hercegnő esküvője) témában Habsburg Kutatási Ösztöndíjra. Ezen kutatások eredményei az utolsó kivételével már könyvek vagy tanulmányok formájában megjelentek.

            Elsődleges munkahelyi feladata a Zsigmond kori oklevéltár készítése. A kutatócsoporti munkája mellett azonban lehetősége volt bekapcsolódni számos egyéb kutatásba. Mintegy félszáz hazai és külföldi konferencián tartott előadást, különösen nagy örömmel vesz részt a Szlovákiában és Romániában megrendezett konferenciákon. 1999-ben került szakmai, majd baráti kapcsolatba Németh Péterrel, a nyíregyházi Jósa András Múzeum akkori, ma már címzetes igazgatójával. Az együttműködésből egyfelől egy forráskiadvány sorozat született, amelynek keretében megjelentek Szabolcs, Szatmár és Ugocsa megyék hatóságának, valamint a leleszi konvent két sorozatának oklevélregesztái a Zsigmond kori oklevéltár vonatkozó köteteinek pótlásaként. Másik fontos következmény a Nyírbátorban, illetve Nyíregyházán rendezett konferenciák, amelyeken az előadók az ecsedi Bátori család, illetve a régió történetének feldolgozására vállalkoztak. Az előadások eredményei a Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle 2006. és 2009. évi számában, illetve külön kötetben kaptak helyet (Az ecsedi Báthoriak a XV-XVII. században).

            Az egyetem befejezése óta több mint száz publikációja látott napvilágot a magyar mellett angol, horvát, szlovák és román nyelven. A cikkeken, tanulmányokon és ismertetéseken túl 21 kötetet önállóan vagy társszerzőkkel jegyez. Ezek nagy többsége forráskiadvány (például a Zsigmond kori oklevéltár VIII-XIII. kötetei, a fent említett megyei oklevélregeszta kiadványok, a Bátori család oklevéltára, valamint Bátori István helytartóságának oklevéltára), illetve kézikönyv (itinerárium, a Zsigmond kori prépostok, a késő középkori főpapság és "beosztottjaik" archontológiája). Résztvevője a Horváth Richárd vezette, a Magyarország késő középkori világi archontológiájának elkészítését célul kitűző OTKA pályázatnak: ennek keretében 2016-ban az országnagyok adatsorai jelentek meg, 2017-ben pedig a megyei kötetet publikálják. Figyelme az utóbbi évtizedben - Mályusz Elemér munkásságának hatására - az egyházi társadalom kutatása felé fordult: ezt egyfelől a különböző székes- és társaskáptalanok személyi állományát feltáró archontológiák, másfelől az adatokat hasznosító tanulmányok és monográfiák - így például az esztergomi székeskáptalan 15. századi életéről szóló kötetek, valamint a munkatársaival, Lakatos Bálinttal és Mikó Gáborral a pozsonyi prépost és káptalan közötti viszályról írt, több egyháztörténeti részterületet feldolgozó munkák jelzik.

            Mindezek mellett három tanulmánykötetet szerkesztett és mintegy tucat alkalommal vállalt lektorálást is. Aktívan részt vesz a különböző konferenciákon, szívesen vállalja mások írásainak véleményezését. Korábban, amíg léteztek, gyakori résztvevője volt ismeretterjesztő műsoroknak (így például a néhai Ágoston István szerkesztette Mesélő krónikáknak), de örömmel tart előadásokat is. 2006 és 2007 között tagja volt a Báthory Miklós váci püspök Emlékbizottságnak, 2009 eleje óta pedig tagja a Kubinyi András Középkortudományi Alapítvány kuratóriumának. 2011 és 2015 között a Magyar Történelmi Társulat igazgatóválasztmányának és a Turul című periodika szerkesztőbizottságának volt tagja.

*Ezt olvasták fel az akadémiai doktori cím védésekor.